galéria megtekintése

Csodákkal teli múltunk

0 komment


N. Kósa Judit

Nem tudom, önök hogy voltak vele, de én a hetvenes évek közepe táján egészen biztosra vettem, hogy felnőttkoromra az űrutazás olyasmi lesz, mint a vakáció a jugoszláv tengerparton.

Jó, talán kicsit bonyolultabb meg költségesebb is, mint két hét Széplak alsón, de nagyon valószínűnek tűnt, hogy minimum a Marsot megjárom oda-vissza még ötvenéves korom előtt.

(Cserébe azt viszont egy percig sem gondoltam, hogy még ötvenéves korom előtt akár a zsebemben is hordhatok egy komputert, amelyik egyszerre telefon, fényképezőgép, és ha akarom, megnézhetem, éppen milyen az ég a jugoszláv tengerpart fölött. Már nem jugoszláv, persze – de ez most mellékszál.)

A Népszabadság Képmentő rovatából válogató Képszabadság-könyvek negyedik kötete lépten-nyomon az ilyesféle emlékeivel szembesíti az embert. „A technika csodái" tűnnek fel ezeken a lapokon – amilyennek annak idején láttuk őket. A televízió – amely kezdetben böhöm nagy volt, fekete-fehér és mindösszesen egy csatornát lehetett nézni rajta – éppúgy bekerült ebbe a válogatásba, mint az oktatástechnika nagy újítása, a tantermekből éppen mostanság kikopó írásvetítő. Szólunk (amúgy javarészt hiánycikknek számító) háztartási gépekről, közlekedési eszközökről, a szocializmus legendás autómárkáiról és a gyógyítás szolgálatába állított eszközökről is.

 

Ahogy a sorozat ismerői már megszokhatták, a harminc-negyven éves képek kapcsán lefolytatott múltfeltáró ásatás ráadásul néha egészen különleges történeteket eredményez. Bizonyára nem sokan vannak közöttünk, akik tudják például, mit csinált a régi szép időkben egy filmfutár: cikkünkből kiderül, hogy nem véletlenül volt ez bizalmi állás, hiszen nem pusztán az múlt rajta, hogy egyik moziból a másikba időben elér-e a lejátszásra váró filmtekercs,

hanem elejét kellett venni az olyasfajta provokációknak is, mint amikor egy szovjet gyerekfilmbe csempészett be valaki huszonnégy kocka sztriptízt.

De ugyanilyen felfedezés, amikor az ember nemcsak azt tudja meg: a Csengery utcában egykor tőkés relációban dolgozó gyémántcsiszolók is működtek, hanem elolvashatja, hogy a brigád később a ­Szerencsi Lenin Mezőgazdasági Termelő Szövetkezetben folytatta ugyanezt a munkát mint tsz-melléküzemág.

A könyvet végignézve-végigolvasva jó néhányszor érezhetjük magunkat úgy, mintha egy régi film folytatását néznénk. Elképzeljük például, mekkora szenzációt keltett 1968-ban, hogy emeletes busz gördült ki a ­MÁVAUT budapesti főműhelyéből, s bár piros éppenséggel nem volt, mint London legendás járművei, de joggal gondolhatta az ember, hogy ha csuklós buszaink lehetnek, előbb-utóbb lesznek emeletesek is. A prototípus aztán kísérleti példány maradt, feledésbe is merült, de könyvünkből megtudható: ez a darab hét éven át, menetrend szerint közlekedett Pécsen, a városközpont és Uránváros között, és igazán kevés híja volt, hogy 2010-ben, a kultúrfővárosi felbuzdulás idején reaktiválják.

A kétmilliomodik Orion
Kovács Gyula / Népszabadság/archív

Ugyanígy könnyen hihetnénk, hogy a csecsemőkori neurológiai rendellenességeket feltárni hivatott Katona-intézet nyom nélkül tűnt el a Sváb-hegyről, amikor megszokott helyéről elűzte az állami ingatlanspekuláció, de munkatársunk kiderítette: a ­nemzetközi hírű csapat szerencsére ma is gyógyít, csak épp Óbudán. (Jóval kisebb öröm, de tény, hogy bár a csodatévő szemüveget szabadalmaztató Bálinger Antal vasesztergályos emléke mára elenyészett, a fizika legalapvetőbb törvényeit hasznosító varázslók ma sem
maradnak megélhetés nélkül.)

A negyvenöt fotó és írás kínálta ­múltbéli utazás során találkozhatunk az Angyalföldön gyártott tengerjáró hajókkal, bekukkanthatunk egy negyven év előtti kozmetikai szalonba, megtudhatjuk, hogyan készültek a tízemeletesek a házgyárban, és olvashatunk arról is, hogyan korszerűsítették a nyolcvanas években a diafilmgyártást. Aki pedig valami egészen különlegesre vágyik, az gyönyörködhet a kétéltű autójával a habokat komor képpel hasító rendőrjárőrben, vagy

rácsodálkozhat, hogyan zötyögtették végig Gagarin űrhajóját az országon, hogy végül kiállítsák a pesti Városligetben.

Ennek láttán persze végképp nem csodálkozhatunk, hogy az ember fél évszázaddal ezelőtt úgy ­érezte, a világűr már tényleg itt van, egy karnyújtásnyira.

A technika csodái. Népszabadság retró.(Kapható az Alexandra boltjaiban és a nagyobb újságosoknál) 96 oldal, 990 forint

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.