Kártyanaptárakat nyomtattak, és dupla árat számolt érte a közvetítő cég. Ráadásul a naptárak hibásak voltak. Az igazgatónő valamiért egy Angliában bejegyzett céget bízott meg a fűtésszereléssel és naptártervezéssel egyaránt, amely jócskán túlszámlázott. Kilométerpénzt számoltak el olyan utakra, ahová bérelt kocsin ment.
Üldözés-e, hogy azt mondtuk: évekre visszamenőleg vizsgáljuk meg a gazdálkodást? Kiliti Zsuzsa és Várnai László írásban megválaszolták a gazdasági kifogásokat. A szivattyú esetében valóban olcsóbb változatot szereltek be, mint amilyenről a számla szólt – de az igazgatónő nem hozzáértő, számára az volt a fontos, hogy a leghidegebb télben már másnap újra fűthessenek. Amikor a hiba kiderült, a szállító cég kiemelt garanciális feltételeket vállalt.
A naptárak esetében a vizsgálók más műszaki paraméterekre kapták az olcsóbb árat a nyomdától. A kilométerenként kilencforintos gépkocsikopást tévedésből a bérelt kocsi esetében is elszámolták, de az igazgatónő visszafizette a 16 ezer forint különbözetet.
Az Angliában bejegyzett cég mögött egy ismert helyi vállalkozó áll, a cég dolgai az adóhatóság szerint rendben vannak. – Várnai László szerint önök évek óta ki akarják túrni Kiliti Zsuzsát, mert az ön menye a Csipkeházban dolgozik, és belőle akar igazgatót csinálni – mondtam Pajor Kálmánnak.
"A csipkevarrók teljesítménybérben dolgoznak, nyolc óra alatt 10-14 órai követelménynek való csipkét megvarrnak."
– Ezt ők terjesztik. A menyem 27 éve dolgozik ott, többszörösen kitüntetett csipkevarró, imádja a munkáját. Sohasem ambicionált más beosztást. Az elnök úr szerintem azért mondott le, mert égett a lába alatt a talaj, de a választás előtt még csinált egy nagy politikai botrányt, és az egyik párt kezdeményezésére demonstrációt is tartottak a Csipkeház előtt a csipke „politikamentes” védelmében. A több százezer forintos szabálytalanság olyan súlyú, amiért valakinek vállalnia kell a következményeket.
– Kiliti Zsuzsa leváltásával?
– Erről nem nyilatkozhatok, hiszen még az is lehetséges, hogy hűtlen kezelés miatt nyomozás indul.
–Önök kezdeményezték, hogy az önkormányzat jelöljön ki egy bizottságot, amely a közalapítvány gazdasági ügyeit vizsgálná, de ezt mind a jegyző, mind az ügyészség törvénysértőnek minősítette.
– Volt nagy jogi bonyodalom, aminek az lett a vége, hogy az önkormányzat nem szólhat bele a saját alapítványának a működésébe. Erre a felügyelőbizottság úgy döntött, hogy a saját hatáskörében vizsgálja át több év gazdasági iratait.
Kiliti Zsuzsa szerint a hűtlen kezelés emlegetése aljas rágalom. – Kimondva-kimondatlanul azzal vádolnak, hogy nem túlszámlázás történt, hanem elosztottuk és zsebre tettük a pénzt. Ezt nem tudják bizonyítani, mert nem igaz. Én az életemet tettem fel a halasi csipkére. A saját kocsimat használom, 14 éves számítógépen dolgoztam. Ha valakinek kell a helyem, legyen váltás – de csak akkor, ha az illető jobb nálam!
Várnai László azt mondja, még szó sem volt gazdasági ügyekről, amikor Pajorék már be akarták olvasztani a Csipkeházat a Thorma János Múzeum szervezetébe, hogy veszítse el az önállóságát. Szakál Aurél múzeumigazgató addig nem volt fideszes, amíg nem lett egyértelmű többsége Halason is a kormánypártnak, és a helyi múzeumot nem adták a megyei múzeum birtokából a város tulajdonába.
Szakál Aurél azt mondta, nem szerette volna, ha az ő irányítása alá kerül a Csipkeház, mert a múzeumnak nem szabad bekerülnie a politikába. Várnai szerint viszont Szakál alig várta, hogy bekerüljön a kuratóriumba, ahol Pajorral véd- és dacszövetségben üldözik az igazgatónőt. Szakál hangsúlyozta, hogy ő nem múzeumigazgatóként akart bekerülni a kuratóriumba, hanem csipkeszakértőként.
– A halasi csipkéről szóló legjelentősebb könyv, egy háromszor kiadott, 500 fényképes, reprezentatív album egyik szerzője vagyok. Kinek van helye a kuratóriumban, ha nem nekem? – kérdezte Szakál.
– Az igazgatónő, féltve a státuszát és az önállóságát, hatalmas patáliát csapott. Elrohant Mádl Dalma asszonyhoz, aki a halasi csipke nagy szerelmese – mesélte Pajor Kálmán.
– Ő meg elszaladt Lázár Jánoshoz, de talán még Orbán Viktor miniszterelnök úrnál is jártak. Nem voltak képben odafent, leszóltak, hogy gyerekek, tényleg nem kellene ezt a csipkét veszélyeztetni. Én azonnal levelet írtam a miniszterelnök úrnak, az államtitkár úrnak, Mádl Dalma asszonynak és másoknak. Megkíséreltem elmagyarázni, valójában miről van szó. Részleteztem a csipkevarrók megalázóan alacsony órabérét is. Hála istennek 18 millió forintot kapott a Csipkeház hirtelen a Miniszterelnöki Hivataltól. Olyan feltétellel, hogy emeljék a csipkevarrók bérét, hiszen mindösszesen kilenc halasi csipkevarró művész van a világon. Ötven forint ára cérnából 50 ezer forintos csipkét készítenek – 670 forintos órabérért.
Kiliti Zsuzsanna szerint a csipkevarrók teljesítménybérben dolgoznak, nyolc óra alatt 10-14 órai követelménynek való csipkét megvarrnak. Pajort addig egyáltalán nem érdekelte a csipkevarrók bére, míg a menye vissza nem jött gyesről. A gazdasági válság után visszaesett az értékesítés, majd az önkormányzati támogatás is. Mindig emeltek bért, ha tudtak, de a Miniszterelnöki Hivataltól sem béremelésre kapták a pénzt. Várnai László szerint Pajor úgy adatott kitüntetést a menyének, hogy a kuratórium véleményét ki sem kérték.
– Én nem szavaztam. De az én menyem munkái szerezték a legtöbb elismerést a halasi csipkének. Maradjon ki a jelöltek közül, mert az apósa önkormányzati képviselő? Pajor Kálmán állítja: szó sincs politikáról. Várnai szerint viszont az utolsó független szakmai műhelyt akarja elfoglalni a Fidesz Halason.
– Várnai László négy évig volt országgyűlési képviselő és nyolc évig polgármester az MSZP színeiben. Hogy volna az független műhely, ahol ilyen múlttal ő az elnök? – érvelt Szakál Aurél.
– Ebből az következik, hogy a Fidesz megostromolhatja ezt a műhelyt?
– Hol itt az ostrom? Kiliti Zsuzsa ahhoz van szokva, hogy uralja a terepet az alapítványban. Túlságosan önálló. A felügyelőbizottság decemberben vizsgálódott, talált is problémákat. Az igazgatónő áprilisban meg sem jelent a készletvizsgálatkor. Ez elfogadhatatlan. Nincs joga az fb-vizsgálatát akadályozni.
– Ön is intézményvezető. Ön nem szereti, ha önálló lehet?
– Én igazgatóként 8-10 oldalas éves jelentést írok a tulajdonosnak – felelte Szakál Aurél –, Kiliti Zsuzsa nem hajlandó a kuratóriumnak bemutatni az éves tervét, és beszámolót sem kell csinálnia a teljesítésről. Az igazi döntéseket eddig az elnök, Várnai László hozta, a tagok többsége csak asszisztált ehhez. Decemberben, amikor a kuratóriumban felvetődött, hogy adjon pénzügyi tájékoztatást, az igazgatónő csak egy tízsoros listát írt. Ez számomra azt jelenti, hogy titkolózik. Aki pedig titkol valamit, az gyanút kelt.
– Ön szerint mi a cél? Kiliti eltávolítása?
– Számomra a tisztázás a cél. Külön kell választani a csipkét és a közalapítvány körüli gazdasági dolgokat. Derüljön ki, ha Kiliti ártatlan fehér bárány! De ha nem az, akkor le kell vonni a konzekvenciákat!
– Ha ők valóban jobbító szándékú vizsgálatot akarnak, akkor a felügyelőbizottság külső, független szakértők bevonásával vizsgálódhat – mondta Kiliti Zsuzsa. – De – azon túl, hogy az ügyészség törvénysértőnek nyilvánította –, az egyszerűen közröhej, hogy a felügyelőbizottság vizsgálata címén idejön Szakál és Pajor, két kurátor, akik „független szakértőként” vizsgálódnak a saját kuratóriumuk ellen.
