„Amikor rátaláltunk a palotára, abban sem voltunk biztosak, hogy az épület túléli a következő telet. Túlélte. Helyiekkel, más nemzetközi szervezetekkel közösen elindult a munka, amelynek köszönhetően az épület nyolcvan százaléka kész, a fennmaradó részt, ha minden jól megy, idén nyáron helyreállítjuk” – nyilatkozta lapunknak Irimiás Balázs.
A misszió létrehozójától azt is megtudtuk, hogy az értékőrző munka nem csak a Kőrösi Csomához köthető emlékek megóvására koncentrálódik. A neves utazó örökségét akkor is híven ápolják, ha a helyi gyerekek tanulási lehetőségeit segítik. Napházak építésébe kezdtek –az idei télen már két általuk épített teremben oktatták a gyerekeket.
Az ilyen épület szolár elven működő, télen is a Nap által felmelegített ház. Eddig összesen 49 önkéntes dolgozott a Kőrösi Csoma-terven – ebből öt francia, de volt köztük orosz táncosnő, két életművész és indiai csapatépítő tréningvezető is. Dolgoztak a helyi kőbányában, vályogot a környékről szereztek, a hőszigetelésként használt szalmát a falusiaktól vették. A megrendelt faanyag olykor hatalmas késéssel érkezett Kasmírból.
A Felfedezők Napját idén másodszor rendezte meg A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány. Ezrek jöttek el a Millenárisra, hogy megismerkedjenek korunk felfedezőivel. Azért, hogy megérezzék a tudományos expedíciók sajátos világát, találkozzanak a kutatókkal, próbára tegyék képességeiket.
A terepi kutatás minden területe helyet kapott: klímakutatás, őslénykutatás, ősföldrajzi kutatás, földtani kutatás, felszínfejlődés-kutatás, ökológiai kutatás, régészet, néprajzkutatás, űrkutatás. Ott voltak az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai, akik azt vizsgálják, hogy kitörhet-e egy régóta inaktív vulkán – az Erdélyben található Csomád. Az érdeklődők találkozhattak a thébai nekropoliszban dolgozó Egyiptomi Magyar Régészeti Misszió tagjaival.
A misszió 1995 óta kutatja a Hoha domb déli lejtőjének felső részét. A kutatási terület számos, sziklába vájt sírt és azok egykor gazdagon díszített kultuszhelyeit foglalja magába, melyek az egyiptomi történelem minden fontos korszakát felölelik, az Óbirodalom korától kezdve, legalább a Ptolemaiosz-korig.
A magyar szakemberek adatokat gyűjtenek a kronológia és a temetőhasználat problémáinak tisztázásához, és az ide temetkező, többnyire előkelő személyek, családok azonosításához. És hogy miért ez az egész rendezvény? Nagy Balázs kuratóriumi elnök – aki járt az Antarktiszon, idén a chilei Atacama-sivatagban végzett klimatológiai vizsgálatokat – szerint élesen el kell választani a tudományos expedíciókat a kalandtúráktól, a sok pénzből megszervezett himalájai hegymászásoktól.
Itt minden esetben új ismeretek megszerzése a cél – általában spártai körülmények között. Az ELTE docense szerint hazánkban a tudományos expedíciók nem örvendenek nagy népszerűségnek. A környező országok közül több is fenntart antarktiszi kutatóállomást, azonban itthon erre kevés az esély.
