galéria megtekintése

Az UV fény előhozza Katona Józsefet

0 komment


Bárkay Tamás

Világszínvonalú a magyar bélyeg, hazai alkotásé lett az előkelő harmadik helyezés a filetalisták rangos bécsi nemzetközi versenyén, a WIPA Grand Prix-n – adta hírül büszkén a Magyar Posta.

A 200 ezer példányban nyomtatott, 200 éve írta meg Katona József a Bánk bánt című alkalmi bélyeggel a nagy mű megszületésének tavalyi bicentenáriumát ünnepelte meg a posta. A bélyegképen Gertrudis és Bánk színi jelenete látható, amelyet Rohn Alajos rézmetszete nyomán Wiesenburger István grafikusművész tervezett; a mű külön érdekessége, hogy UV fényben a szerző portréja és aláírása tűnik elő rajta. A versenyt Svájc nemzeti postája nyerte meg, a második helyet egy cseh bélyegnek ítélte a zsűri. A WIPA nagydíjat első ízben 1981-ben hirdették meg, a versenyt minden évben megismétlik. Több magyar bélyeg is sikeresen szerepelt már a megmérettetésen. 1986-ban a Nemzetközi Rákkongresszus, 2010-ben Titanic tragédiájának századik évfordulója, 2014-ben pedig a Seuso-kincsek hazahozatala apropóján készült bélyegeket jutalmazták 2., illetve 3. helyezéssel, de volt egy nyertesünk is: a Magyar Szentek és Boldogok című bélyegkis­ív, amelyet 2013-ban ítélt a világ legszebbjének a bécsi grémium.

Balra Gertrudis és Bánk bélyegen, jobbra Katona József UV-fény alatt
Balra Gertrudis és Bánk bélyegen, jobbra Katona József UV-fény alatt

Weisenburger Istvánt kellemes meglepetésként érte az elismerés: nem tudta, hogy a posta benevezte bélyegét a versenybe. Még nem nyert hasonló díjat se, azt, hogy most viszont igen, nem annyira a témaválasztásnak, sokkal inkább az általa kitalált nyomdatechnikai furfangnak tulajdonítja, azaz Katona József UV fényben kibontakozó portréjának és kézjegyének. Mivel az eredményhirdetésnek nem volt része a részletes indoklás, arra gyanakszik, hogy a megoldás nemzetközi viszonylatban is izgalmasnak és újszerűnek hatott – jegyezte meg, hozzátéve: a technika elképesztő lehetőségeket kínál a bélyegművészeknek.

 

Példaképp egy pirospaprika-illatú kalocsai témájú bélyeget hozott fel. Hogy miért éppen XIX. századi ábrázolatot választott kiindulópontként – fordítva: miért nem egy kortárs kontextusba helyezett Bánk bánnal rukkolt elő – azt mondta: több elképzelése volt, de annak idején, a pályázatok elbírálásakor a szakmai zsűri ezt a megoldást választotta. Egyébként, mint a vizuális kommunikáció tágas világában tevékenykedő szakembertől, nyilván nem áll távol a kísérletezés.

A honi bélyegművészetet – sokakkal egyetemben – világszínvonalúnak tartja, mindenekelőtt az alkotások részletgazdagsága és mívessége okán, vagyis, ahogy fogalmazott, ami miatt „a magyar bélyeg még mindig úgy néz ki, mint egy bélyeg". Ezzel együtt vannak eltérő globális tendenciák, amelyeket szintén nagyra becsül, különösen a brit bélyegművészetet, amely sokkal inkább a szokatlan témaválasztásokkal igyekszik meglepni a közönséget, mintsem a cizelláltsággal. Fogják például egy élő celebritás portréját, beemelik a mezőbe, és egyszerűen mellé rakják a királynő arcának sziluettjét meg a címletet. Ezekben a kompozíciókban sokkal kevesebb a munka, a háttérkutatás, de rettentő jól néznek ki – összegzett Weisenburger.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.