A Seuso-kincs: a hazai múzeumi világ legnagyobb eseménye a kincsek egy részének hazatérése volt, megelőzve talán olyan remek kiállítási teljesítményeket is, mint a Szépművészeti Rembrandt-tárlata, a Nemzeti Galéria avantgárd kiállítása, a Műcsarnok építészszalonja, a szentendreiek Czóbel-bemutatója vagy a debreceni Modem Alföld-kiállítása. Bár a hazahozatal márciusban kampánycélokat szolgált, mégiscsak egy negyedszázada megoldatlan tulajdonlási ügy eredményes elrendezését jelentette. Igaz, 15 millió euróba került. De a Nemzeti Múzeum, sőt a város vonzerejét emeli majd, hogy a korábban a koronát őrző teremben megtekinthető lesz Pannónia egykori rangját is tükröző, ma ismert legnagyobb késő római ezüstlelet.
|
| Bucsi Réka Oscar-esélyes filmje ember és állat abszurd kapcsolatairól |
Csákvári Géza
Filmkultúra
Bucsi Réka és a Symphony no. 42 nagy siker, pedig az ifjú, animációs filmrendező azt várta, hogy MOME-s diplomafilmjét legalább annyian elutasítják, mint ahányan dicsérik majd. Az embernek az állatokkal való sokszor irracionális viszonyát taglaló etűd a Berlinalén berobbant a filmes köztudatba. Aztán csak gyűltek a fesztiválmeghívások és a -díjak, az alkotás rákerült az Oscar-díj rövid listájára is.
Csider István Zoltán
Irodalom, zene
December 8-án zárult le az Indiegogo oldalon a Nyugat+Zombik megvalósítására indított projekt. Csepella Olivér, a fiatal grafikusművész arra kérte a lehetséges támogatókat, a civil projektek finanszírozására létrehozott online oldalon keresztül tetszőleges összeggel járuljanak hozzá, hogy a Nyugat meghatározó szerzőit egy zombitámadás közepébe helyező képregényterve megvalósulhasson. Néhány hét alatt 1102-en a kért összeg majdnem dupláját, 27 864 dollárt dobtak össze. Siker.
Hompola Krisztina
Magazin, tömegkultúra
Marianne Faithfull koncertje a Művészetek Palotájában: a magyar származású énekesnő ősszel megjelent, Give My Love to London című huszadik nagylemeze az eddigi albumok egyik legjobbja. Hangja egyre jobb lett pályájának fél évszázada alatt, eseménydús élete öniróniával jelent meg dalaiban, és székén ülve, elektromosra cserélt cigarettájával a kezében elmesélt történeteiben. Az egykori szexbomba, aki már 67 múlt, most bottal lép színpadra, s az idősödő szépségnek kijáró sajnálat helyett csodálatot ébresztett azon a decemberi estén.
|
Stefanovics Angélát mindenkinek látnia kell!
Fotó: Nagy György |
Kelen Károly
Magazin, könyv
Az év nagy pozitívuma az alternatív és kőszínházak együttműködésének sikere. Például a 40! Avagy a véges élet a Jurányi-házban, amelyben az underground helyen játszó profi színészek átváltozása nyűgözi le a nézőt. Stefanovics Angélát mindenkinek látnia kell. És a negyvenesek után jöttek a harmincasok Reisz Gábor VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan-jával. Nemzedéki film. A magára ismerő közönség rácsodálkozott: a többiek ugyanazt érzik, amit ő. És igen, hétfőn végre elkezdem írni a regényem!
Papp Sándor Zsigmond
Könyv, film, zene
Hiába jelentek meg jobbnál jobb regények és verseskötetek, ez az év számomra a hiányokról szól: Jancsó, Márquez, Borbély Szilárd halála, és végül a Holmi megszűnése: egy korszak végét jelzi, bár még nem tudjuk, hogyan.
Szemere Katalin
Színház, zene
Rába Roland színész: fergeteges Jago a W. S. Othellóban, a Stúdió „K”-ban (rendezte Zsótér Sándor). Korábban a Katona, a Krétakör és a Nemzeti színésze volt. Mostanában legtöbbször a Proton Színházban játszik, az utóbbi időben rendez is. Az Isteni műszak című 2013-as filmet miatta kötelező megnézni (rendezte: Bodzsár Márk). Amit még ajánlok: a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színművészeti egyetemistáinak vizsgaelőadásai az Ódry Színpadon. Az osztály egyik osztályfőnöke Rába Roland. A másik Pelsőczy Réka, aki a legfrissebb vizsgájukat, A bundát is rendezte, a harmadik Bagossy László.
Trencsényi Zoltán
Fotó, kiállítások, cirkusz
A Magnum fotográfusainak két, párhuzamos kiállítása a Mai Manó Házban és a Capa Központban. Az előbbiben az ötvenes évek közepéről származó, első csoportos kiállításuk volt látható. A tárlat érdekessége, hogy a kópiák két faláda mélyén pihentek úgy ötven évig. A Capa Központban a felvételek mellett az alkotói folyamatot is megmutatták: a képek mellett láthattuk az eredeti negatívokat, valamint a szerző képkivágást meghatározó, illetve a képet kiválasztó jelöléseit tartalmazó pozitív csíkmásolatokat is. A kultúra valódi, emberközeli arcát leginkább egy áprilisi esemény mutatta meg, amelynek során bárki meglátogathatta az éppen 100 éves budapesti házakat. Budapest100 amúgy 2015 áprilisában is lesz.
Vári György
Könyv, kultúrpolitika
Az év legfontosabb kulturális eseménye a múltban történt, György Péter múltelemző A hatalom képzeletében című könyvében, amely azt mutatja be, hogy 1957 és 1980 között, bár állni látszék az idő, korántsem magától állt meg. Megállását, az élhetőnek tűnő, szocialista Magyarország lassú épülésének, örök jelenének képét folyamatosan elő kellett állítani, nem utolsósorban az akkor még hatalmas tömegek által fogyasztott magas kulturális termékeknek, történeteknek. Filmeknek, festményeknek, épületeknek és regényeknek. A szerzők képzelete maga is a korszak foglya volt, miközben részben az általuk előállított társadalmi képzelet hozta létre a korszak tudatát. Mindez már a nyolcvanas években, szinte nyom nélkül múlt ki a világból. Nemzedékek veszítették el az élettörténetüket, mintha a Kádár-korszak valóban csak a Csinibaba kockáiról megismert furcsa, több évtizedre nyúló burleszkfilm lett volna, amelyben milliók statisztáltak – a szüleink, a nagyszüleink, az ország.
