galéria megtekintése

Atlasz könnyített golyóbisa

1 komment


Csordás Lajos

Milánóban a villamoson tűnt fel ez a kiírás: adja át helyét a terhes anyáknak és az invalidusoknak. Úgy értve: a rászorulóknak. De a magyar fülnek az invalidus szó nem rászorultat, hanem hadirokkantat jelent, ebben a jelentésében került be nyelvünkbe.

Mindjárt eszembe is jutott a francia történelemben tanult, párizsi invalidus palota, amelynek templomában Napóleon nyugszik, és aztán a mi, pesti invalidus palotánk, amelyben ma a Főpolgármesteri Hivatal székel, és amelynek homlokzatán ez a három szobor látható.

A budapesti épület az 1700-as évek első felében épült, 1716-ban rakták le az alapkövét, és 1733-ban költöztek be az első lakói, miközben még mindig építették, és végül sohasem fejezték be. Néhány éve láttam CI monogramos tégláit (Casa Invalidorum), amikor ásatások folytak az udvarán. Később megtudtam, hogy azokba a téglákba bizony az őseim adója is beleégetett, ugyanis éppen az építés éveiben a Pesti Invalidus Ház gyakorolta a Jászkunság földesúri jogait, azaz részben a jászok és kunok adójából épült a ház, míg a jászok 1745-ben, a híres redempcióval meg nem szabadultak e terhektől, amelyeket hasonlónak képzelek a kapu fölött görnyedő Atlaszéhoz.

Egy felszabdalt templomot is rejt a hatalmas ház
Egy felszabdalt templomot is rejt a hatalmas ház
Erdei Katalin / Népszabadság/archív

 

Az invalidusház Martinelli tervezte főhomlokzata olyan szépen sikerült, hogy mint mondják, Mária Terézia is megirigyelte, s kijelentette, szebb, mint a maga bécsi palotája. Pedig a hatalmas felületű, száz öl hosszúságú főfrontot ma inkább unalmasnak látjuk. Nem sok díszítmény található rajta, az ablakok fegyelmezett, katonás sorát csak három kapu szakítja meg. A legdíszesebb közülük éppen ez, a középső, amely fölött az Atlasz és két kísérője áll. Persze ha felemeljük a fejünket, ennek vonalában egy timpanonszerű oromzatot és afölött egy kis barokk tornyot is felfedezhetünk. E külső jegyek pedig elárulják, hogy az épületbe a tervezők egy templomot komponáltak ezen a helyen.

Háromezer ember is befért ebbe a rejtett templomba, amely azonban mára eltűnt, átalakult. Már II. József  idején szintekre osztották, és ispotályt, azaz kórtermeket alakítottak ki benne. Ma ez a Főpolgármesteri Hivatal díszterme, ahol a közgyűlés az üléseit tartja, amióta 2010-ben a testület elhagyta a kifejezetten e célra épült Újvárosházát. Ennek az utcai bejárata az atlaszos kapu, amely lényegében tehát templombejárat.

A rajta látható három szobor eredetije feltehetően Johann Cristian Mader bécsi szobrász munkája. Ám azok a II. világháborúban tönkrementek. Csak a nyolcvanas években a budapesti műemlék-felügyelőség kezdeményezésére, régi fényképek alapján készült el a rekonstrukciójuk. A fővárosi műemlék-felügyelet egyébként akkoriban itt működött az épületben. Az új szobrok 1986 decemberében kerültek fel a homlokzatra. Ezt ábrázolja a fotó. A főalakot Szabó Péter, a Háború és a Béke allegóriáit pedig Tóth Kálmán mintázta újra gipszben, majd aranykezű szakik faragták ki a mai Olof Palmeházban, ahol annak idején a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat kőszobrászműhelye üzemelt. Atlasz golyóbisát azonban nem. Az éggömb ugyanis rézből készült – tudtuk meg a ma már nyugdíjas Szabó Pétertől –, az óriás könnyített terhet cipel.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.