A városi kertészkedés nálunk még fiatal projektnek számít. A KÉK – Kortárs Építészeti Központ 2010 óta foglalkozik a másutt már bevált rendszer meghonosításával, és hamar követőjük akadt, mára számos szervezet foglalkozik még kertek alapításával. A mozgalom több mint 30 budapesti és pár tucatnyi vidéki kertészkedő közösségre lehet joggal büszke.
Mint Kertész Monika, a KÉK munkatársa, a városi kertek projektmenedzsere mondja, az ideális „parcella” 8-12 négyzetméteres, ezen ugyanis egy kisebb családnak is meg lehet termelni csaknem az egész évi zöldségszükségletét, de 6-8 négyzetméteren, megtervezett, jó ütemezéssel, megfelelő növénytársításokkal is hasonlóan szép eredményt lehet elérni.
|
A városi gyerekek is megtanulhatják, hogy mi fán terem a gyümölcs, illetve hogy kerül a zöldség az asztalra
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Előírás sehol nincs, ültetni bármit lehet, igaz, diófát például nem mindenhol érdemes, mert ezek között a kertek között vannak ideigleges hasznosításra kijelöltek is, amelyeket idővel más célra szán tulajdonosuk, az önkormányzat vagy a magáncég. Az álmoknak viszont nem lehet határt szabni: a csíkos céklát, tarka répát ültető kísérletező kedvűek, valamint a gyógynövény- és virágkertészek egyaránt lelkesen veszik birtokba falatnyi földjüket. Már akiknek jut egy zsebkendőnyi parcella valahol a lakóhelyük vagy munkahelyük közelében.
Az első klasszikus közösségi kert a 2012-ben nyílt és mára megszűnt Lecsós projekt volt a Millenárison, ugyanabban az évben vetették be a Leonardo ágyásait és a Grundkert 1.0-t. Akkor zöldellt ki az Első Kispesti Kert is paradicsomoknak és paradicsomi állapotoknak helyet biztosítva a hajdani foghíjtelkeken. A későbbi beépítésre szánt területek hátránya, hogy azokból – virágozzék ott bármilyen virág – egyszer csak építési terület lesz. Lehetséges, hogy a Corvin sétány építése miatt ez lesz a sorsa jövőre a Leonardo kertnek is.
 |
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A féltő gonddal nevelgetett konyhakertek és fűszerkertek, meg a színpompás virágágyások helyén tavasszal már markológépek dolgozhatnak majd a nyolckerben, ahol az új városnegyedbe költözött fiataloknak és a helyben ragadt idősebbeknek egyaránt találkozási pontot jelenthetnének a kertek.
A közösségi kertészkedés lényege nem csak az egymást segítő kertgondozás, hogy a szomszéd kókadozó növényei is kapnak egy-egy kannányi vizet a betérő kertésztől, vagy a közös használatú, mesterkulccsal nyitható szerszámos, hanem az, aminek ez az eredménye, vagyis a közösségépítés, amely ideális esetben nem egyetlen szezonra szól, és nem merül ki a vetőmag-csereberében, a termésajándékokban és a tűzrakóhely körüli közösségi partikban.
Az első közös éjszaka
Szeptember 2-án lesz az első Közösségi Kertek Éjszakája a grundkertesek kezdeményezésére, berlini mintára. A felhíváshoz (lapzártánkig) már tíz budapesti kert közössége csatlakozott, ahol egész este színes programokkal, barkácsolással, közös főzéssel, koncertekkel, biokertészeti tanácsokkal, játékokkal, gyerekprogramokkal és kézműves-foglalkozásokkal várják a betérőket. A konkrét programokról érdemes az adott kert, illetve a közösségi kertek éjszakájának honlapján tájékozódni.
