A villa történetének második fejezete 1923-ban kezdődött el, amikor báró Hatvany Ferenc vásárolta meg. A Hatvany családot inkább Ady és József Attila mecénás barátjáról, Hatvany Lajosról ismerjük – testvére, Ferenc festőművész volt és híres műgyűjtő.
Több mint 800 műtárgyból álló műgyűjteményében Goyától Picassóig spanyolok és Monet-től Renoirig híres francia impresszionisták szerepeltek, de a szőnyeggyűjtemény talán még ezeknél is híresebb volt. (A villában a műgyűjteménytől övezve komoly társasági élet folyt, sokak szerint Bartók Béla is itt zongorázott Thomas Mann-nak, amikor az írót fogadta a budapesti kultúrelit, de ez nem igaz: a nagy találkozásra a Várban, Hatvany Lajos Bécsi kapuhoz közeli házában került sor.)
 |
Az utód ma
Szabó Miklós |
Ez a gyűjtemény tűnt el a háborúban – a házat bombatalálat érte –, sokáig nem lehetett tudni, hogy megsemmisült-e, a németek, esetleg a szovjetek vitték-e el. (Mindkettő: először 1944. december 1-jén a németek Adolf Eichmann parancsára a német–cseh határ közelében egy régi ezüstbányában rejtették el, aztán jöttek a szovjetek és az amerikaiak: a megtalált festmények nagyobbik részét a Szovjetunióba szállították, kisebb részét amerikai katonák vitték el.)
Az eredeti Lónyay–Hatvany–Ybl-villát tehát a világháborúban bombatalálat érte, helyén sokáig játszótér volt. A területet az állam sokáig sajátjaként kezelte, a telekkönyvekbe viszont ezt elfelejtették bejegyezni, így azt a rendszerváltás után az örökösök eladták. Ekkor kezdődött el a történet harmadik fejezete.
Jó tíz éve az ambiciózus építtető, Bognár Botond kivételes tervezőválogatottat gyűjtött össze Kerényi Józseftől a világhírű (és Pritzker-díjas) japán Tadao Andón át Bordás Péterig (később ő tervezte a debreceni Loki-stadiont), az épület tetejére pedig egy másik világhírű dizájnercelebritás, Ron Arad készített volna egy tekeredő mobil obeliszket. Végül az egészből nem lett semmi: jött a válság, és a Villa Budapest sem válhatott a város legexkluzívabb kulturális találkozóhelyévé.
A Lónyay–Hatvany–Ybl-villából tehát a tervek szerint rendezvény- és oktatási központ lesz. Évekkel korábban a villa értékét állítólag 2,5 milliárd forintra becsülték, most ezért a jegybank alapítványa nettó 11,2 millió eurót, azaz nagyjából 3,4 milliárd forintot fizetett.
Az alapítvány párhuzamosan egyébként a Várban egy másik villát is vásárolt: a Mátyás-templommal szemben álló régi budai városházát 1,85 milliárd forintért vették meg a Magyar Tudományos Akadémiától.
