A több száz erdélyi úrilakból kilencvenháromnak mérték fel eddig a kertépítészeti nyomait, mondja Fekete Albert tanszékvezető.
A nyomok pedig egészen a reneszánszig vezetnek vissza. Igaz, a reneszánsz kertekről, melyek alapjában véve geometrikus kertek voltak, csak írásos dokumentációk maradtak fenn. Sőt már a barokk kori kertek is ritkák, a feleki Brukhental-kastélyé az egyetlen, ahol teljesen megmaradt az eredeti barokk park, de Bonchidán is állnak még például hársfák a barokk kertből.
Érdekes építmények is előkerültek: például több helyen piramis alakú kriptát építtetett magának a birtokos család, aminek magyarországi párhuzamait nem ismerik.
A klasszicista kastélyok szabadabb alakítású zöldfelületei viszont sok helyen szépen látszanak még: a gyergyószentimrei Rákóczi-Bornemissza-, a gergényi Teleki-, az abafájai Huszár-, a zabolai Mikes-, a soborsini Nádasdy-, vagy a piski Gyulay-kastély esetében.
Utóbbi egyébként arborétum, sok-sok ritkasággal, például az egykori nagy Magyarországon valószínűleg elsőként ültetett fehér akácokkal. A növényállomány sok helyen tükrözi az elmúlt idők fa- és bokordivatjait is, például tetten érhető a XIX. század eleji platán korszak Gernyeszegen, Marosnémetin vagy Soborsinban.
Ahogy érdekes építmények is előkerültek: például több helyen piramis alakú kriptát építtetett magának a birtokos család (Sárpatakon, Csombordon, Gernyeszegen), aminek magyarországi párhuzamait nem ismerik. A tervezők között olyan nevek szerepelnek, mint a gödöllői kastélyt építő Mayerhofer András (Gergény) vagy a Városliget terveit a XIX. század elején kidolgozó Heinrich Neddien (Soborsin). Egyes kastélyokat visszaadtak háború előtti tulajdonosának (2008 óta erre Romániában van lehetőség), így a soborsinit például ismét a román királyi család használja.
|
| Sáromberke, Teleki kastély főhomlokzata és előkertje, 1930-as évek. Fotó: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fotótár, Budapest |
A királyi família mellesleg egyike volt azoknak, akik a most Europa Nostra díjat kapott kutatás iránt már korábban is intenzíven érdeklődött, mert eredményeit hasznosítnai szeretné. De a díj híre nyomán már Bukarestből is jelentkeztek együttműködési szándékkal, mondta Fekete Albert.
A másik magyar díjazott, a miskolci Észak-Keleti Átjáró Egyesület 2008-ban alakult helyi történészek, kultúrantropológusok, tanárok részvételével. A cél az volt, hogy a nehézipar összeomlása után nemszeretem hellyé váló, elvándorlással és társadalmi feszültségekkel küszködő egykori acélváros helyi identitását erősítsék, értékeit felfedezzék, mondja Darázs Richárd, az egyesület vezetője.
Az oral history, vagyis az adatközlőkkel való beszélgetés módszerével feltárt ismereteket pedig kiadványok, internetes megjelenések, kiállítások, szabadidős programok és projektek formájában visszaforgatják a köztudatba.
Jelenleg is három nagyobb munkán dolgoznak: az egyik az „Utánam srácok" projekt (a híres filmet egyébként Miskolcon forgatták anno), mely a belváros és az Avas fontos épületeinek kutatásával szeretne egyfajta mentális térképet rajzolni, a másik a „Tündérkert" projekt, amely a Pereces városrész filmes, fotós feltárását célozza a cigány közösség bevonásával, a harmadik pedig a kama nevű helyi labdajáték újranépszerűsítése révén a környezetvédelemre koncentrál. Mindezt a munkát fogalmazták meg Rozsdazóna címmel pályázatukon, melyet a bizottság elismert.
Az Europa Nostra-díjat május 5-én, Bécsben adják át.
