A felkavaró palota

Persze nemcsak esztétikai értéke miatt kedvelik sokan a Müpát, hanem funkcionalitása miatt is. Tágas belső tereiért, elsőrangú koncertorgonájáért és a Bartók Béla Hangversenyterem egyedülálló akusztikájáért.

(Az akusztika hátránya, hogy nemcsak a muzsikát lehet pazarul hallani a nagyterem bármelyik szegletében, hanem a közönség köhögését is. Fischer Iván a fesztiválzenekar koncertjei előtt rendre megkéri a nézőket, hogy legalább a hangosabb tételekig bírják ki krákogás nélkül. A Müpa évek óta gyógycukorkával várja azokat, akik a nagyteremben akarják kúrálni légúti problémáikat.)

Fotó: Kovács Bence / Népszabadság

A Müpa műsorstruktúrájának feltehetőleg csak a büdzséje szabhat határt. Kínálata a világ legnevesebb kultúrközpontjaiéval vetekszik. Az intézmény tagja a 22 legnagyobb koncerttermet magába foglaló European Concert Hall Organizationnek, az ECHO-nak. A Müpában a kezdetektől fogva a hazai és a nemzetközi előadó-művészet legjobbjai adták egymásnak a színpadot. Valószínűleg nincs olyan fontos magyar zenész – akár a könnyű, akár a klasszikus zenéből –, aki ne lépett volna itt fel.

Fotó: Reviczky Zsolt ( Népszabadság

A klasszikus zene külföldi sztárjai közül itt járt többek között: Jessye Norman, Kiri Te Kanawa, Cecilia Bartoli, Patricia Petibon, Renato Bruson, Joshua Bell, Maxim Vengerov, Nigel Kennedy, Bryn Terfel, Thomas Hampson, Keith Jarrett, Sir John Eliot Gardiner, Lorin Maazel, Sir Simon Rattle, Daniel Barenboim, Zubin Mehta, Valerij Gergijev, Helmuth Rilling, Riccardo Muti, Nikolaus Harnoncourt, a London Academy of St. Martin in the Fields Kamarazenekar, a Wiener Sängerknaben, a Szentpétervári Filharmonikus Zenekar, a Londoni Szimfonikus Zenekar, a Philadelphia Zenekar, a Bécsi, a Berlini, a Londoni, a New York-i, az Izraeli Filharmonikusok és a Felvilágosodás Korának Zenekara. És ez tényleg csak töredéke a teljes listának.

Emlékszünk olyan elsöprően sikeres koncertre is, ami után a ráadáscunami miatt az ember kis híján lekéste az utolsó villamost. És azt sem bánta volna, ha tényleg lekési. Ilyen volt Nigel Kennedy egyik fellépése. Gyakran előfordul, hogy a közönség – amelyik itthon persze sosem fütyül ki semmit, az udvarias tapsot mindenkinek megadja – állva tombol a hangverseny után.

A palota gyakorlatilag az összes kulturális műfajt befogadja. Tartottak itt megannyi ősbemutatót is. Az egyik legizgalmasabb például az volt, amikor Schönberg operájához, a Mózes és Áronhoz Kocsis Zoltán megírta a harmadik felvonást. Mindennapos a klasszikus nagyzenekari koncert, az opera, a világzene, a dzsessz, a könnyűzene, a kortárs és a néptánc. A paletta annyira széles, hogy újabb közönségréteget vonzottak be olyan underground zenészek is, mint az Akkezdet Phiai.

Ludwig Múzeum Kocsis Zoltán

Három fontos rezidense, albérlője van a háznak. A legnagyobb létszámú a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár – Kocsis Zoltán és Kovács Géza vezetésével. A házba költözött 2005-ben a Ludwig Múzeum is, amelynek 2013-as –cseppet sem visszhangtalan – igazgatóváltásával tele volt a sajtó. A régi igazgató, Bencsik Barnabás helyett került az igazgatói székbe Fabényi Júlia. Akkoriban képzőművészek foglalták el a múzeum lépcsőit.

Azt követelték, hogy a minisztérium ne titkosított dokumentumok alapján, átláthatatlan módon cserélje le az intézményi vezetőket. Itt van jelenleg az egyetlen biztos otthona a Nemzeti Táncszínháznak is, amelyet a politika kiebrudalt a Várszínházból, és adta helyette a Millenáris Teátrumot. A Táncszínház különböző ideiglenes helyeken játszik, míg át nem alakítják az új játszóhelyet.

Fassang László az orgonánál Reviczky Zsolt

Nemcsak európai fuvallat költözött a városba a Müpával, hanem erősen felkavarta a koncert- és fesztiváléletet is. Mert míg korábban ünnepszámba ment egy-egy kiemelkedő hangverseny vagy egy-egy világsztár fellépése, addig a Müpa ezt szinte hétköznapi eseménnyé tette. Épp ezért át kellett pozicionálni a Budapesti Tavaszi és az Őszi Fesztivált (ma már CAFe Budapestet), amely korábban pont ezekről a csemegékről szólt – szezonspecifikusan. És bár pont a Művészetek Palotája fölözte le a korábbi sikereket, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ, valamint a Magyar Turizmus Zrt. ezzel az intézménnyel együttműködve szervezi mindkét nagy fesztivált.

A Zeneakadémia más típusú koncertekre alkalmas, mint a Müpa, de nagyon valószínű, hogy az irreálisan hosszú időn át felújított Pesti Vigadó, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia kezelésébe adtak, elvesztette korábbi közönségét. A Budapesti Kongresszusi Központ teljesen elhagyta zeneterem funkcióját, míg a kortárs zene központja, a BMC a modernebb muzsika iránt rajongókat szolgálja.

A ház „albrandjeiként” számon tartott, vissza-visszatérő fesztiválok, események jelentősen segítették az intézményt abban, hogy bekerüljön a nemzetközi folyamba. A Fischer Ádám nevéhez fűződő nyári Wagner-napokat zenei körökben úgy reklámozzák: ha nincs jegye Bayreuthba, menjen a Müpába Wagnert nézni, és páratlan akusztikai térben hallgatja az operákat. Az idei Wagner-napok külön finomsága, hogy A bolygó hollandit Kovalik Balázs rendezi. A legkiválóbb magyar operarendező öt év után újra itthon dolgozik.

Fischer Ádám nevéhez kötődnek a január elsejei koncertek is, testvére, Fischer Iván fesztiválzenekara pedig nemcsak csurig telíti a Müpát minden hangversenyén, hanem 2008 óta zenei maratonra is invitálja a rajongókat. Az idén Sztravinszkijnak szentelték az egész napot, és felléptek a legkiválóbb hazai zenekarok. Az első maratont Csajkovszkij művei köré építették, majd követte Dvorák, Beethoven, Schubert, Mozart, Bartók és Bach. Hogy egy rendes multikulturális központról legyen szó, megemlítjük: rendszeresen helyet adnak filmeknek is (ezt most Müpa-mozinak hívják), és élőben közvetítik a New York-i Metropolitan előadásait, amelyre elképesztő gyorsasággal elfogynak előre a jegyek, noha országszerte más filmszínházak is közvetítik ezeket a produkciókat.

Előcsarnok Kocsis Zoltán

Az irodalmi programok 2012 óta Literárium néven futnak. Az elmúlt fél évben műsort szenteltek Spiró Györgynek, Bereményi Gézának, Závada Pálnak, Nádasdy Ádámnak, márciusban jön a Marno János-est, májusban pedig majd Nádas Péteré. A Fesztivál Színház elsődleges helyszíne főként a táncnak, a kamarazenének és az új cirkusznak. A Nemzeti Táncszínház rezidensként sokféle társulatot, előadóművészt elhív, a néptánctól a klasszikuson át a kortársig, bár mintha a függetlenek közül kevesen kapnának itt bemutatkozási lehetőséget.

Az utóbbi pár évben a Vági Bence vezette Recirquel nevű újcirkusz-társulat és a Vági által válogatott külföldi csapatok is a Fesztivál Színházban arattak jelentős sikert. A Művészetek Palotájában a megnyitó óta több mint tízezer eseményt rendeztek, és azt több mint ötmillió hazai és külföldi néző látta. A produkciók felét saját programként mutatták be, a többi befogadott rendezvény. Az események nyolcvanhét százaléka kulturális jellegű volt, s több mint ezerháromszáz alkalommal használták a termeket üzleti célra. (Kezdetben párteseményekre is kibérelték a termeket, akkoriban Kiss Imre főigazgató azt nyilatkozta: mindig az utolsó pillanatban értesültek arról, hogy a kulturális rendezvényként jelzett esemény politikai. Úgy tudjuk, mostanában leszoktak erről a pártok, és a kormány is áttelepítette az állami rendezvényeket például az Operába.)

Itt minden korosztállyal számolnak. A legkisebbeknek napközben sokak által dicsért programokat tartanak, sőt, az alapító igazgató, Kiss Imre a kezdetektől fontosnak tartotta, hogy a diákok is bejussanak bármelyik hangversenyre pénztárcájukhoz igazított jegyárral – akár a legkurrensebb sztárok koncertjeire is. Nemegyszer hosszan kígyózó sorok álltak a pár száz forintos jegyekért, és zsúfolásig megtelt a harmadik emelet. Ezt a jó szokást az utód, Káel Csaba is megtartotta. Persze kérdés, hogy ki is a Müpa közönsége.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Kovács Tamás / MTI

A hazai zeneszeretők közül kevesen engedhetik meg maguknak, hogy minden fontos eseményre jegyet váltsanak, ezt Káel Csaba is többször kijelentette. A kulturális turizmusnak ugyanakkor egyik legerősebb bástyája lett a kultúrpalota, nemzetközi mércével roppant olcsók a jegyek, gyakran még repülőjeggyel együtt is megéri. A Művészetek Palotája nemcsak a kulturális életre, hanem Budapestre is jelentős hatással volt. Élettel töltötte meg a Soroksári utat, amely ma már talán nem tűnik annyira világvéginek. Kis túlzással a belváros széle lett.

Kiss Imre azt is elérte, hogy a kettes villamos helyi megállója a Millenniumi Kulturális Központ elnevezést kapja a Vágóhíd utca helyett. A gesztusok közül egy tavalyi volt a legemlékezetesebb. Reklámügynökséget váltott az intézmény, és a korábbi cég irodájával szemközti hirdetőoszlopon köszönte meg az együttműködést: „5 csillagos munkáitok extra erős hatása élmény marad! 2006 és 2014 között a Müpa kreatív partnere: Mátai és Végh Kreatív Műhely. Köszönjük!”. A minap pedig a 2012-ben elhunyt első vezérigazgatóra emlékezve Kiss Imre-páholyt avattak a Bartók Béla Hangversenyteremben.

Az együttműködésre mindig erős hangsúlyt fektetett a ház. Az Opera, a Zeneakadémia vagy a pécsi Kodály Központ és a BMC mellett a szomszédos Nemzeti Színházzal is kooperáltak. Emlékezetes eset volt Alföldi Róbert igazgatása idejéből, amikor a bemutató előtt a Kiss Imre vezette intézmény kiszállt a Magyar ünnep című produkcióból. Závada Pál darabjának középpontjában Észak-Erdély 1940-es visszacsatolásának kényes kérdésköre áll. Ezért és a román nemzeti ünnep körüli nemzeti színházas botrány miatt döntött így az intézmény, mondták 2010 őszén informátoraink. A Müpa vezetősége közleményében technikai okokra hivatkozott, a bemutatót így a Nemzetiben tartották meg.

A kultúrpalotához könyves- és zenebolt is tartozik. A hang- és a képhordozók akkor fogynak leginkább, ha az esti esemény dedikálással van egybekötve. Egyéb szolgáltatásokból kiemelhető a Müpa élő webközvetítése a professzionális hang- és videostúdió segítségével. Itt állítólag mindent rögzítenek, amire engedélyt kapnak a fellépőktől. Nemrég indult el a Müpa Rádió is, és a palota digitális felületei is megújultak az elmúlt évben.