Oroszországnak meghatározó szerepe van Magyarország energiabiztonságában is. Az Európai Bizottság azt sem tudja kikényszeríteni, hogy a tagországok eleget tegyenek a kötelezettségeiknek: a két szomszéd országtól, Romániától és Horvátországtól nem tudunk gázt vásárolni. Fontos lenne a diverzifikáció is, de 2021-ig évi 4-4,5 milliárd köbméter gázt hívhatunk le. Az MVM és a Roszatom együttműködése zökkenőmentes, a Paks 2. világossá tette, hogy rendkívül fontos – és a felek elkötelezettek mellette –, hogy menetrend szerint haladjon a beruházás. Magyarország üdvözli, hogy két év szünet után összeült a NATO–Oroszország tanács, hiszen szorgalmazta is, hogy újra hívják össze a varsói NATO-csúcsot.
Lavrov ezután a maga részéről azt hangsúlyozta, hogy Magyarország fontos partnere Oroszországnak. Egyenrangú félként a kétoldalú kapcsolatok perspektíváit megvizsgálták, végigvették a tavaly megbeszélteket is. További lépéseket kell foganatosítani, hogy az áruforgalom csökkenését megállítsák. Június 21-22-én kormányközi bizottság fog erről Budapesten tárgyalni. Energetika, olaj és gázipar fontos, és a paksi együttműködés, ezt stratégiai projektnek tartják – Magyarország energetikai biztonságához fog hozzájárulni, így munkahelyek megőrzéséhez is. A kérdésre, hogy a paksi bővítés nélkül Magyarország ugyanolyan megbízható partner lenne Oroszország számára, Lavrov úgy válaszolt, a kapcsolatok nem függnek egy bizonyos projekttől. Magyarország érdekelt a működésében.
Azt mind a ketten élesen visszautasították, hogy Magyarország Oroszország trójai falova lenne az Európai Unióban.
Orosz újságírói kérdésre ezután Szijjártó az Északi Áramlat ellenzéséről beszélt. „Mi kell ahhoz, hogy megváltozzon? Ukrajna megbízható partner?” – hangzott a két kérdés, amelyre válaszul a magyar külgazdasági és külügyminiszter kifejtette, hogy ami zajlik, az a kettős mérce megnyilvánulása az EU részéről. Komoly nyomást gyakorolt ránk az Európai Unió, hogy ne valósulhasson meg a Déli Áramlat gázvezeték. Ez hozzájárult volna Magyarország energetikai biztonságához. Akkor az volt az érv, hogy gazdaságilag nem helytálló megkerülni Ukrajnát. Most van egy másik vezeték, ami megkerüli Ukrajnát, csak nem délről, hanem északról. Egy különbség van csak, a részt vevő vállalatok köre. Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz” – szögezte le. Lavrov a maga részéről mindehhez hozzáfűzte, hogy a Déli Áramlatra ugyan nemet mondtak, ennek ellenére az orosz energiaóriás, a Gazprom a nyugati cégek érdekeltségeit vizsgálva nézi, hogy milyen kiegészítő projektekbe tudna belekezdeni délen. Ha objektíven nézik majd, lehet olyan megoldásokat találni. Abban szerinte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is egyetértett, hogy teljes mértékben vissza kell állítani a két éve befagyasztott párbeszédet az Európai Unió és Oroszország között.
A két politikust megkérdezték az Oroszország elleni szankciókról is. Lavrov az ezt firtató felvetésre úgy válaszolt, Oroszország csak a saját erejére támaszkodik, a szankciók ügye politikai kérdés. „Mindennel rendelkezünk, hogy az objektív nehézségeket megoldjuk, hogy kevésbé függjünk a nyugati politikai lépésektől” – hangsúlyozta. Szijjártó a maga részéről úgy fogalmazott, Magyarország érdeke, hogy az ukrajnai rendezést célzó minszki egyezmény előírásai mielőbb teljesüljenek. (Oroszország az ukrajnai polgárháborúba történő beavatkozás miatt kapta a nyakába a büntetőintézkedéseket.)
Fű alatti döntést nem fogunk elfogadni,
automatikus procedúrát sem, a lehető legmagasabb szintű politikai vitát és döntést szeretnének. Ez olyan fontos kérdés, amellyel az EU legfőbb vezetőinek kell foglalkozniuk – mondta.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
A sajtótájékoztatót záró megjegyzéseiben Lavrov elővette azt az interjút, amelyet Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője adott a Die Weltnek. Mogherini az interjúban úgy nyilatkozott, hogy nincs stratégiai partnerség az EU és Oroszország között, noha az erről szóló egyezményt még senki sem érvénytelenítette, de Oroszország stratégiai állam marad. Az olasz politikus asszony hozzátette, hogy a szankciók feloldása a minszki egyezményben foglaltak végrehajtásától függ, amit azonban Oroszország nem fogad el.
Ukrajna nem érdekelt a minszki megállapodás betartásában.
Azzal a megközelítéssel, hogy hadd múljon Kijev szeszélyén az egész, mi nem tudunk egyetérteni” – fejezte be Lavrov a sajtótájékoztatót.
