„Biztosak vagyunk benne, hogy a kubaiak érdekeit leginkább egy valós demokrácia szolgálná, amelyben az emberek szabadon megválaszthatnák a vezetőiket” – fogalmazott meglepő nyíltsággal Kerry a ceremónia után. A külügyminiszter mindössze 12 órát töltött a szigetországban, s nem ült össze – a 89. születésnapját csütörtökön ünneplő – Fidel Castróval vagy hatalmat gyakorló öccsével, Raúllal.
Tárgyalt azonban Bruno Rodríguez kubai külügyminiszterrel, és találkozott a szigetországi ellenzék prominens alakjaival is. Kerry szerdán a spanyol nyelvű Telemundo hírcsatornának azt nyilatkozta, mindent megtesz azért, hogy a sűrű program ellenére „szabadon” járhasson egyet Havanna óvárosában.
Ha összejön, a séta akár diadalmenetként is értelmezhető, hiszen nyolc hónapon át tartó tárgyalások után végre működnek az 1961-ben bezárt nagykövetségek. S közben mindkét fél feltételei teljesültek: az USA levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról, a kubai kormány pedig belement, hogy a szigetországban szolgálatot teljesítő amerikai diplomaták külön engedély nélkül, szabadon mozoghassanak Kubában.
|
Változást várnak. Electo Rossel, egy húszéves orvostanhallgató a havannai Malecón sétányon
Alexandre Meneghini / Reuters |
2013 júniusában, a diplomáciai közeledés kezdetén mindez még a tárgyalófelek számára is elképzelhetetlennek tűnt, a titkos kanadai találkozókat a hidegháborús szembenállásból ismert kölcsönös bizalmatlanság jellemezte – nyilatkozták a NYT-nak a tárgyalást ismerő források. A Ferenc pápa közvetítésével zajló folyamat tavaly decemberre ért be, de a normalizálódáshoz vezető út jó része még hátravan. Az 53 évvel ezelőtt bevezetett kereskedelmi embargó felfüggesztését aligha szavazza meg a republikánus többségű – több keményvonalas kubai-amerikai politikust is felvonultató – kongresszus. Az egészségügy, a mezőgazdaság, a távközlés és a turizmus területén azonban fellendülhetnek a kapcsolatok.
Közben az Egyesült Államokban és Spanyolországban egyre hangosabban követelik jussukat azok, akik tulajdonát az 1959-es forradalom után államosította a kubai kormány. Az El País szerint a károsultak Spanyolországban már ügyvédhez is fordultak. (Interjúnk az USA korábbi havannai ügyvivőjével a Hétvége mellékletben.)
Népszavazást a vezetőkről!
„A Miamiban élő kubaiak bíznak benne, hogy akadály nélkül tudnak Kubába utazni. A Kubában élők többsége pedig bízik benne, hogy letelepedési engedélyt kap Miamiban” – mondta lapunknak az Amerikában élő Orlando Luis Pardo Lazo. A kubai fotós-képzőművész elmondta: szigetországi ismerősei remélik, hogy könnyebben kapnak vízumot a 144 km-re fekvő USA-ba. Tartanak attól, hogy a diplomáciai kapcsolat helyreállításával szigorítják a kubai állampolgárok letelepedését az Egyesült Államokban. Lazo sok kubai-amerikaihoz hasonlóan kritikusan látja a két ország viszonyát. Szerinte az USA-nak szorgalmaznia kellene, hogy a kubaiak népszavazáson nyilváníthassanak véleményt a szigetország vezetéséről. (K. I.)
