Cameron a felkeresett európai fővárosokba azzal az üzenettel érkezett, hogy az Európai Uniónak „rugalmasabbnak és fantáziadúsabbnak” kell lennie. A hangzatos jelzőkkel a tory pártvezér valójában nyomást akar gyakorolni európai partnereire, hogy tegyenek neki látványos és a szigetországban „könnyen eladható” engedményeket. Cameron korábbi ígérete szerint legkésőbb 2017 végéig népszavazást rendeznek az Egyesült Királyságban arról, hogy a közel 64 millió lakosú alkotmányos monarchia az EU tagja maradjon-e, vagy sem.
A brit követelésre, miszerint jelentősen építsék le az EU-bürokráciát, Merkel igent mondott. Arra viszont határozott nem volt a kancellár válasza, hogy hozzányúljanak olyan alapjoghoz, mint a munkaerő szabad áramlása. Hasonló elutasítást kapott Cameron Ewa Kopacz lengyel kormányfőtől Varsóban. Nagy-Britanniában több százezer (egyes becslések szerint akár egymillió) lengyel él és dolgozik, és Kopacz szerint szóba sem jöhet, hogy a magasabb jövedelem reményében a szigetországban munkát vállaló kelet-európaiakat bármilyen hátrányos megkülönböztetésben részesítsék – írta a Reuters.
A kelet-európaiak által nyugaton igénybe vett szociális juttatások kapcsán Merkel arról beszélt, hogy az egy másik ügy. Mivel még nem létezik szociális unió, az EU-polgároknak járó szociális juttatások Németországban is gondot okozhatnak – ismerte el a dpa szerint a kancellár, aki szerint bizonyos brit változtatások német érdekeket is szolgálhatnak. Az ügy azért is aktuális, mert az Európai Bíróság hamarosan dönt arról, hogy EU-polgárok milyen mértékben vehetnek igénybe más EU-tagállamokban ottani szociális juttatásokat.
|
Francois Hollande francia elnök üdvözli a brit kormányfőt. Az uniós népszavazást Párizsban kockázatosnak tartják
Philippe Wojazer / Reuters |
Cameron mindenütt elmondta, hogy mindenkinek az lenne a legjobb, ha hazája az EU tagja maradna. Ehhez azonban a közösségnek figyelembe kell vennie egy olyan erős tagállam, mint Nagy-Britannia jogos igényeit. Rafal Trzaskowski lengyel Európa-ügyi miniszter ugyanakkor figyelmeztetett: a 28 tagú EU felrobbanhat, ha egyesek különleges kívánságokkal állnak elő.
Párizsban kifejezett aggodalmat kelt a tervezett brit népszavazás. Laurent Fabius francia külügyminiszter rendkívül kockázatos vállalkozásnak nevezte a referendumot, különös tekintettel arra, hogy a szigetország polgárai folyamatosan azt hallják, milyen rossz és hátrányos a brit EU-tagság. – Az unió „feljavításában” partnerek vagyunk, a szétrombolásában azonban nem – idézte az AFP Fabiust.
Bevándorlót és eurót nem akarnak
Noha pontos kívánságlistát Cameron valószínűleg csak a júniusi EU-csúcson tesz le az asztalra, a brit kormányfő feltételei már ismertek. Egyes kérései egyáltalán nem reménytelenek, és ezekhez támogatókat is talál majd, más elképzelései azonban határozott ellenállást váltanak ki európai fővárosokban.
A bevándorlási szabályok szigorítása. Cameron azt ígérte a választóinak, hogy Nagy-Britannia korlátozza a más EU-tagországokból (elsősorban Kelet-Közép-Európából) érkező munkavállalók hozzájutását a szociális juttatásokhoz. A közvéleménnyel mindenütt könnyű elhitetni, hogy a külföldi dolgozók veszik el a munkahelyeket, a konzervatív kormánynak ráadásul a nacionalista Függetlenségi Párttal (UKIP) is versenyeznie kell. Ezt az elképzelést elsősorban a kelet-európai tagállamok ellenzik, köztük is főként Lengyelország. Más nyugat-európai tagállamok azonban fontosnak tartják a küzdelmet a szociális ellátásokkal való visszaélés (a „szociális turizmus”) ellen. Amit biztosan nem sikerül elfogadtatni, az a személyek szabad mozgásának korlátozása, ilyen lenne például a keleti munkavállalók számának megszabása.
Az euró nem közös pénz. Nem szeretnék a britek, ha az euróövezet tagjai bármilyen, a belső piaccal kapcsolatos szabályozást ráerőltetnének az eurózónán kívüli országokra (köztük Nagy-Britanniára). Így aztán szorosabb együttműködést és egyeztetést sürgetnek a „külsők” és a „belsők” között, és ezzel vélhetően nem is lesz gond. Jóval problematikusabb London másik kérése: nyilvánítsák ki, hogy az eurót csak az a tagország használja, amelyik akarja, vagyis nem az unió közös valutájáról van szó. Ehhez módosítani kellene az EU alapszerződését, amely szerint az unió pénze az euró, és a bevezetése minden tagállamnak kötelező (előbb persze teljesíteni kell a szigorú feltételeket).
Az „egyre szorosabb” unió ellenzése. Vörös posztó a britek szemében az uniós alapszerződésnek az a mondata, amely szerint az EU „az európai népek egyre szorosabb uniója”. Az euroszkeptikusok úgy vélik, hogy ez már az Európai Egyesült Államokhoz vezető út, ezért kivetetnék ezt a részt a szövegből. Az integrációt leginkább támogató tagországok nem örülnének az alapszerződést gyengítő változtatásnak, ám nem ezen múlik majd a megegyezés Cameronnal.
|
David Cameron és Ewa Kopacz Varsóban. Nem mindenben értenek egyet
Slawomir Kaminski / Reuters |
Kevesebb jogszabály. A legnagyobb támogatásnak ez a javaslat örvend. Sőt az Európai Bizottság elébe is ment a brit kérésnek, amikor a napokban bemutatta a „jobb jogszabályalkotás” (better regulation) elnevezésű kezdeményezést: a felesleges uniós szabályokat dobják ki, és európai szinten ezentúl csak azt szabályozzák, amit tényleg érdemes.
Nemzeti parlamentek vétójoga. Ha nem értenek egyet egy uniós jogszabálytervezettel, a nemzeti törvényhozásoknak legyen lehetőségük összefogni, és vétót emelni – ajánlja a brit kormány. Kevesen tudják, de a tagállami parlamentek egyharmada már most is kérheti egy EU-tervezet felülvizsgálatát, csakhogy ezt az eljárást nem nagyon alkalmazzák. Arra van esély, hogy könnyebbé teszik a parlamentek beleszólását, de aligha kapnak valódi vétójogot az Európai Bizottsággal szemben.
