Vergődnek Putyin szerető karjaiban
A hivatalos berlini állásponttal ellentétben a német vállalkozók nem szeretnék, ha Szerbia is szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben. - Ők éppen Szerbián keresztül szállítják termékeiket az orosz piacra – állította a héten a szerb–német üzleti találkozó egyik, névtelenségbe burkolózó résztvevője.
A Belgrádba látogató küldöttséget Sigmar Gabriel szociáldemokrata német alkancellár és gazdasági miniszter vezette, aki azt mondta, hogy ő megérti Szerbia Oroszországgal kapcsolatos álláspontját.
Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök ki is tart emellett az álláspont mellett. Az ország stratégiai célja az EU-csatlakozás, de jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal is, és ezt egyik partnere előtt sem titkolja. Elmondása szerint Szerbia minden EU-kötelezettségének eleget tesz, ám független és szuverén állam, amely önállóan hozza meg a döntéseit. Egyes vélemények szerint ha Szerbia továbbra sem vezeti be az Oroszország elleni szankciókat, az Európai Unió nem nyitja meg a csatlakozási tárgyalások első fejezetét.
Jadranka Jokszimovics, a szerb kormány európai integrációval megbízott tárca nélküli minisztere a Danasnak úgy nyilatkozott: a közös kül- és biztonságpolitika teljeskörű összehangolása csak az EU-tagság elnyerése után lesz aktuális, és tagjelölt országként Szerbiának joga van megvédeni saját gazdasági érdekeit.
Predrag Simics külpolitikai szakértő szerint Oroszország nem nézi ölbe tett kézzel Szerbia nyugatbarát politikáját. – Az orosz állami televízió Vojiszlav Seselj vajdát megingathatatlan hazafinak nevezte, ami Moszkva álláspontját tükrözi a kilencvenes évekbeli Szerbiáról, amely nemet mondott a Nyugatnak. Oroszország támogatja ugyan a jelenlegi belgrádi kormányt, de azt a jelzést küldi feléje, ha szorosabbra fűzi kapcsolatát a Nyugattal, más lehetőség is van a tarsolyában – nyilatkozta a Blicnek.
Az oroszok 2000 elejétől infrastrukturális befektetésekkel, energetikai cégek megvásárlásával, a Déli áramlat gázvezetékkel erősítették meg balkáni pozícióikat. Oroszország stratégiai megállapodásokat kötött Szerbiával: ezek főleg az energetika és a katonai együttműködés területére vonatkoznak, de Nis városában egy szerb–orosz humanitárius központ is működik. A Spiegel állítása szerint Angela Merkel német kancellár telefonon próbálta meggyőzni Vucsicsot arról, ne írja alá Oroszországgal a Nisben dolgozó orosz alkalmazottak diplomáciai státuszára vonatkozó megállapodást. Berlin attól tart, hogy a nisi központ ez esetben „az orosz kémszolgálat állandó központja" lesz.
|
Putyin és Merkel 2012 júniusában. Nem nézi ölbe tett kézzel
Thomas Peter / Reuters |
A szerb–orosz kapcsolatok azután kerültek ismét a figyelem középpontjába, hogy Merkel a minap arról beszélt, megengedhetetlen, hogy az EU-nak Oroszországtól kelljen engedélyt kérnie Szerbia és a többi nyugat-balkáni ország felvételéhez. Merkel nyilatkozatával szinte egyidőben a Spiegel Oroszország szerbiai befolyásáról szóló titkos dokumentumot hozott nyilvánosságra. Ebben többek közt az szerepel, Oroszország egyre szorosabb katonai együttműködéssel és gázfüggőséggel igyekszik nyomást gyakorolni Szerbiára, a Bosznia Szerb Köztársaságon keresztül pedig egész Bosznia-Hercegovinára.
Ezektől az aggályoktól függetlenül Merkel csütörtökön úgy nyilatkozott, Oroszországgal együtt lehet fenntartani hosszú távon Európa biztonságát, ezért folytatni kell a párbeszédet vele. Hasonlóan nyilatkozott a ma Szerbiába látogató Szijjártó Péter külügazdaság és külügyminiszter is. Ő azt mondta, Magyarország a párbeszéd felújítására szólítja fel az Európai Bizottságot Oroszországgal, hogy a Déli áramlat az Európai Unió energetikai szabályozásával minden tekintetben összhangban álljon.
