galéria megtekintése

Verespatak megmenekül, Magyarország már nem fog

5 komment


Hargitai Miklós

Újabb fordulóponthoz (de az sem kizárt, hogy a végállomáshoz) érkezett a verespataki aranybánya története, miután a román kormány nemzeti műemlékké nyilvánította a települést és környezetét, gyakorlatilag lehetetlenné téve a bányanyitást.

A térségben ugyanakkor

több hasonló bányászati projekt is előkészítés alatt áll, annak az európai parlamenti határozatnak pedig máig nem sikerült érvényt szerezni, amely megtiltaná a ciános fémkinyerési technológia használatát.

Az egész Európát megdöbbentő 2000-es tiszai ciánszennyezés idején vált szélesebb körben ismertté, hogy a kanadai hátterű Rosia Montana Gold Corporation ciános technológiával aranyat kíván bányászni Verespatakon.

 

A római korban még Alburnus Maiornak nevezett településen már akkor is bányásztak aranyat, és most talán éppen emiatt menekülhet meg az emlékekben gazdag környék,

a román kormány ugyanis úgy döntött, hogy A kategóriás műemlékké nyilvánítja Verespatakot és két kilométeres körzetét,

ami az ottani törvények alapján nem teszi lehetővé a tervezett bánya megnyitását.

A verespataki aranybányászat témája visszatérő témája volt a román belpolitikának. Legutóbb egy évvel ezelőtt, a román elnökválasztás után próbált meg nyomást gyakorolni a szakmai befektető Gabriel Resources vállalat Klaus Iohannis frissen megválasztott elnökre és Victor Ponta akkori miniszterelnökre, sürgetve a bányaprojekt engedélyezéséről szóló konzultáció újraindítását. Korábban, a választási kampányban az elnök még határozottan elítélte a ciános bányászati technológiát, Ponta viszont többször is megváltoztatta a véleményét, aszerint, hogy éppen kormányon vagy ellenzékben volt.

2010-ben az Európai Parlament (jelentős részben a Fidesz EP-képviselőinek kezdeményezésére támaszkodva) elfogadott egy határozatot, amely a szintén bányászati eredetű tiszai ciánkatasztrófa tanulságai nyomán a ciános bányászati technológia európai betiltását sürgette, ennek azonban az Európai Bizottság, illetve néhány tagállami kormány ellenállása miatt máig nem sikerült érvényt szerezni (az európai intézményrendszerben a jogszabály-kezdeményezés joga a Bizottságé), és a Fideszt a tagjai sorában tudó Európai Néppártot sem lehetett rávenni, hogy a zöldek által stratégiai jelentőségűként kezelt kérdést ismételten napirendre tűzze.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Emiatt történhet meg, hogy Verespatak (ahol több mint 15 éve próbálják megszerezni mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelési engedélyét) megmenekül ugyan, de a közelben mégis ciános aranybányák nyílnak. A Carpathian Gold Verespataktól délre, Rovina mellett indítaná el a beruházását – nem egyértelmű, de nem is kizárt, hogy ciános technológiával. Egy másik cég, az Eldorado Gold Felsőcsertésen 18 év alatt 3,1 milliárd amerikai dollár értékű aranyat szeretne kitermelni.

Az LMP üdvözölte, hogy esély nyílt a verespataki projekt lezárására, ugyanakkor felhívta a figyelmet:

Magyarországon az Orbán-kormány intézkedései nyomán már nincs rá jogi lehetőség, hogy műemlék- vagy természetvédelmi oltalom alá helyezéssel bármilyen értéket meg lehessen óvni a gazdasági érdekekkel szemben.

Sallai R. Benedek, a párt parlamenti képviselője (egyben a fenntartható fejlődési bizottság elnöke) bizonyító példaként a természetvédelmi területen történt győri autógyár-építést, illetve a nemrég megtalált győri gótikus emlékek leaszfaltozását említette.

Sallai szerint örvendetes, hogy a magyar politika is aktivizálta magát Verespatak megmentése érdekében, ugyanakkor célszerű lenne, ha Magyarország is olyan környezet- és műemlékvédelmi politikát folytatna, amelyre hivatkozva joggal lehetnének elvárásaink a szomszédainkkal szemben, a Kárpát-medence épített és természeti örökségét ugyanis csak közösen lehet megőrizni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető