galéria megtekintése

Véget ért Karimov korszaka

17 komment


Poór Csaba

A diktátorok egészségi állapotáról nem szokás beszélni. Ha beszélnek, az azt jelenti, hogy már meghalt – írta egy blogger Iszlam Karimovról.

A 78 éves üzbég államfő halálának hétfő este ment híre. Egy üzbég honlap volt az első, ám értesülését egyelőre csak néhány nem hivatalos forrás erősítette meg. Azt viszont már korábban tudni lehetett, hogy az országát 26 éve vaskézzel irányító államfő agyvérzést kapott. Mivel erről kisebbik lánya, Lila Karimova-Tyillajeva számolt be, sejthető volt, hogy nagy a baj.

Iszlam Karimov a Kremlben 2013 áprilisában
Grigory Dukor / Reuters

Karimov még a szovjet korszakban került Üzbegisztán élére. 1989-ben a köztársasági kommunista párt első titkára lett, majd 1990-ben elnökké is megválasztotta – akkor még az üzbég legfelsőbb tanács. A függetlenség 1991-es elnyerése után hol választásokon, hol referendumokon hosszabbították meg a mandátumát – először még szerény 86, majd mindig (legutóbb tavaly) több mint 90 százalékos eredménnyel.

 

Rendszere kíméletlenül bánik az ellenzékkel, amely így gyakorlatilag nem is létezik. Felszámolták a sajtószabadságot, a külföldi tudósítókat kiszorították az országból. A Human Right Watch legalább háromtucatnyi bebörtönzött sajtómunkásról, aktivistáról, értelmiségiről tud. Ám Nyugaton ezt némi elnézéssel szemlélik: Üzbegisztán ugyanis – miközben stratégiai partnerének tekinti Oroszországot – az Egyesült Államokkal is együttműködik.

Amikor számon kérték rajta a jogkorlátozásokat, Karimov rendre a radikális iszlám veszélyére hivatkozott. Tehette, mert Üzbegisztán Afganisztánnal határos. 1999– 2004 között több, az iszlám szélsőségesek számlájára írt merényletet is elkövettek az országban. 2005 májusában, Andizsán városában pedig iszlamista lázadást fojtottak el.

Az egyik fő kérdés tehát az, hogy a radikális iszlám megerősödését hozhatja-e Üzbegisztánban, ha Karimov kikerül a hatalomból. A közeljövőben nagyon kicsi ez a veszély – mondta a Gazeta.ru moszkvai hírportálnak Arkagyij Dubnov orosz Közép-Ázsia-szakértő. Szerinte az ország gazdasági-politikai elitjében nincs, aki érdekelt lenne az iszlamista hangulatkeltésben.

Az utódlás nem jelenthet problémát. Rusztam Inojatovot, a nemzetbiztonsági szolgálat első emberét, Savkat Mirzijajev kormányfőt és első helyettesét, Rusztam Azimov pénzügyminisztert tartják esélyesnek. A legvalószínűbb utód Mirzijajev lehet, ő ugyanis nemcsak a Karimov családhoz áll közel, hanem Moszkvának is elfogadható – mondta Dubnov. A szamarkandi–buharai klánhoz tartozó kormányfő távoli rokonságban áll Oroszország egyik leggazdagabb üzletemberével, Aliser Uszmanovval is.

Tékozló lány

Jó ideig úgy tűnt, hogy Karimovot idősebbik lánya, Gülnara válthatja az államfői poszton. A most 44 éves nő extravagáns, nagyvilági életet élt, próbálkozott popénekesi és divattervezői karrierrel, volt külügyminiszter-helyettes és nagykövet a genfi ENSZ-képviseleteken, majd Spanyolországban. Néhány éve azonban „kiesett a pikszisből", feltételezések szerint azért, mert anyjával, húgával és a titkosszolgálatok vezetőjével is konfliktusba keveredett. 2013-ban vádlottként szerepelt pénzmosási ügyekben, és jelenleg állítólag házi őrizetben van.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.