Véget ért Karimov korszaka

Rendszere kíméletlenül bánik az ellenzékkel, amely így gyakorlatilag nem is létezik. Felszámolták a sajtószabadságot, a külföldi tudósítókat kiszorították az országból. A Human Right Watch legalább háromtucatnyi bebörtönzött sajtómunkásról, aktivistáról, értelmiségiről tud. Ám Nyugaton ezt némi elnézéssel szemlélik: Üzbegisztán ugyanis – miközben stratégiai partnerének tekinti Oroszországot – az Egyesült Államokkal is együttműködik.

Amikor számon kérték rajta a jogkorlátozásokat, Karimov rendre a radikális iszlám veszélyére hivatkozott. Tehette, mert Üzbegisztán Afganisztánnal határos. 1999– 2004 között több, az iszlám szélsőségesek számlájára írt merényletet is elkövettek az országban. 2005 májusában, Andizsán városában pedig iszlamista lázadást fojtottak el.

Az egyik fő kérdés tehát az, hogy a radikális iszlám megerősödését hozhatja-e Üzbegisztánban, ha Karimov kikerül a hatalomból. A közeljövőben nagyon kicsi ez a veszély – mondta a Gazeta.ru moszkvai hírportálnak Arkagyij Dubnov orosz Közép-Ázsia-szakértő. Szerinte az ország gazdasági-politikai elitjében nincs, aki érdekelt lenne az iszlamista hangulatkeltésben.

Az utódlás nem jelenthet problémát. Rusztam Inojatovot, a nemzetbiztonsági szolgálat első emberét, Savkat Mirzijajev kormányfőt és első helyettesét, Rusztam Azimov pénzügyminisztert tartják esélyesnek. A legvalószínűbb utód Mirzijajev lehet, ő ugyanis nemcsak a Karimov családhoz áll közel, hanem Moszkvának is elfogadható – mondta Dubnov. A szamarkandi–buharai klánhoz tartozó kormányfő távoli rokonságban áll Oroszország egyik leggazdagabb üzletemberével, Aliser Uszmanovval is.