A liberálisok távozó elnöke azt is közölte, hogy a PNL hat képviselője a következő ciklusban nem a liberális frakciót (ALDE) erősíti az Európai Parlamentben, hanem a jobbközép Európai Néppártét (EPP).
A döntés helyessége nehezen vitatható, amennyiben a PNL inkább tekinthető konzervatív, mint liberális pártnak, de az igenis kifogásolható, hogy az átülést nem a voksolás előtt jelentették be. A PDL és a PNL hosszabb távon a két párt fúzióját is tervezi.
 |
Antonescu lemond
Bogdan Cristel / Reuters |
Antonescu hangsúlyozta: az összeolvadás nem jelenti azt, hogy a PNL lemondana „138 éves identitásáról”, a folyamatot azonban már nem ő vezényli le. A hétvégén bejelentette, hogy a párt vezetését a júniusi tisztújító kongresszusig átadja Klaus Johannis elnökhelyettesnek, Nagyszeben szász származású polgármesterének, mi több, az államelnök-jelöltségről is lemond.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta a vasárnapi választáson leadott voksok 37,6 százalékát, és bár ezzel megszerezte a Romániának járó 32 EP-mandátum felét, Victor Ponta pártelnök-kormányfő mégsem maradéktalanul elégedett.
Ha 40 százalék fölött kaptak volna, akkor Ponta alighanem a választások után bejelentette volna indulását az őszi elnökválasztáson.
A felmérések szerint a miniszterelnök elvileg bárkivel szemben győzne, a 41 éves szociáldemokrata politikus mégis nyilvánvalóan húzódozik. Legutóbb ő maga javasolta pártjának a liberális Mircea Diaconu indítását. A népszerű színész, volt kulturális miniszter függetlenként megszerezte az érvényes voksok közel hét százalékát, így bejutott be az EP-be, miután összeférhetetlenségi problémái miatt pártja törölte a listájáról.
Feltételezhető, hogy neki sikerülne néhány százalékot „lecsípni” a liberális szavazótáborból. Ugyanez a számítás vezethette Pontát, amikor újfent meghívta a liberálisokat a kormányba, és javasolta az év elején felbomlott Szociálliberális Unió (USL) felélesztését.
|
| Basescu már nem vonz, inkább taszít - Francois Lenoir / Reuters |
A PSD jelöltje elvileg számíthat a szintén kormányzó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatására, de a magyar szavazókéra már kevésbé. A korábbi elnökválasztásokon az RMDSZ választóinak elenyésző hányada voksolt baloldali elnökjelöltre.
A jobboldali összefogáshoz csatlakozhat a Mihai Razvan Ungureanu vezette Polgári Erő párt (FC), amely az EP-választásokon nem lépte túl az ötszázalékos bejutási küszöböt, kimarad belőle viszont az eddig legbefolyásosabbnak tartott jobboldali politikus: Traian Basescu államfő.
Az elnök védnökségével alakult Népi Mozgalom Párt (PMP) jóval várakozáson alul teljesített a vasárnapi voksoláson, de a fő érv más. Az egykori Szociálliberális Unió Basescu-ellenes koalícióként jött létre, a PSD pedig úgy tálalja az elnökválasztást, mint a tíz éve tartó Basescu-rezsim lezárását.
A PNL és PDL vezetői attól tartanak, hogy ilyen körülmények között az államfő pártjának bevonása a szociáldemokraták kampánykommunikációját erősítené.
