galéria megtekintése

Még fél éve van hátra a szent nemzeti szuverenitásnak

Meglepetésre elvi támogatást kapott az uniós csúcs résztvevőitől a közös határőrség létrehozására vonatkozó bizottsági javaslat, igaz, a jogszabály jövő júliusra tervezett véglegesítése nagy vitákat hozhat. A tagállamok februárban megállapodást szeretnének Londonnal az EU reformjára vonatkozó brit követelésekről. David Cameron január 7-én Budapestre látogat.

A pénteken befejeződött, kétnapos brüsszeli uniós csúcson ismertette először David Cameron brit kormányfő azokat a brit követeléseket, amelyek teljesülése esetén nagy esélyt lát arra, hogy a várhatóan 2016-ben sorra kerülő brit népszavazáson többséget kaphatnak az uniós tagságot támogatók.

A négy kosárba rendezett feltételek közül az kapta a legtöbb kritikát, amely négy éven át megfosztaná a Nagy-Britanniában dolgozó uniós munkavállalókat bizonyos szociális juttatásoktól.

Ez elsősorban a kelet- és közép-európai tagországok ellenállását váltotta ki, a nagyok, mint Németország vagy Franciaország, inkább a követelések elfogadásával együtt járó uniós szerződésmódosítástól fáznak.

 

Orbán Viktor magyar kormányfő nem tart ettől, szerinte David Cameronnak a „strukturális hiányosságokkal bíró" EU reformjára vonatkozó terve nem elég radikális, ezért a szerződés módosítására minél előbb sort kéne keríteni. Ehhez a véleményéhez, mint mondta, még a magyar parlament jóváhagyását is meg kell szereznie.

Orbán és Cameron egy kétoldalú találkozóra is leült Brüsszelben
Orbán és Cameron egy kétoldalú találkozóra is leült Brüsszelben
Francois Lenoir / Reuters

Orbán szerint a csúcs végre a schengeni határok védelméről szólt, arról a feladatról, amit Magyarország a menekültválság kezdeteitől fogva a legfontosabbnak ítélt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség van a külső határok közös védelmére,

de arra a kérdésre majd csak fél év múlva fognak válaszolni, hogyan lehet ezt összeegyeztetni a sokak által szentnek tartott nemzeti szuverenitással. A magyar álláspontot ismertető kormányfő szerint az EU-nak személyzettel, berendezésekkel, pénzügyi támogatással egy „második védelmi vonalat" is ki kéne építenie a macedón-görög, illetve a bolgár-görög határon.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kemény és „érzelmekkel teli" vitának nevezte az Északi Áramlatról szóló eszmecserét, amelyben a német kancellár és az olasz kormányfő csapott össze. Az Oroszországot a Balti-tengeren keresztül Németországgal összekötő gázvezeték kiterjesztésének a terve

több sebből vérzik, legalábbis jónéhány, elsősorban kelet- és délkelet-európai tagállam szemében.

Nem csak azért, mert szembe megy azokkal az uniós elhatározásokkal, amelyek az Oroszországtól való energiafüggés megszüntetését és az energia-útvonalak diverzifikálását célozzák. Tusk szerint a projekt, ha megvalósul, feleslegessé teszi a gáz ukrajnai tranzitját, jelentős bevételtől fosztva meg a keleti országot.

Tusk Ukrajnát féltette
Tusk Ukrajnát féltette
Eric Vidal / Reuters

Az Európai Bizottságnak, amely értékeli a projektet, arra is választ kell majd adnia, hogy az EU miért állította le a Déli Áramlat gázvezeték megépítését, és miért nem emel kifogást az Északi ellen. Angela Merkel német kancellár a bírálatokra azt mondta, a megvalósítás során figyelembe fogják venni Ukrajna érdekeit.

A csúcs záróközleménye is úgy fogalmaz: a közös projekteknek összhangban kell lenniük az Európai Unió jogszabályaival és az Energia Unió céljaival.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.