A nyomásgyakorlás eszköze a legtöbb esetben az órarend. Ha ugyanis a hittanóra a nap közepére esik, azzal gyakorlatilag kötelezővé válik az egyébként fakultatív tárgy. Nem véletlen, hogy egyre több szülő kéri, kerüljön a nap elejére vagy a végére a hittanóra.
Egyelőre hiába kérik. Az oktatási minisztérium nem vonja kétségbe a szülők alkotmányos jogát, hogy eldöntsék, akarják-e a gyereküket hittanra járatni, de valahányszor szóba kerül az említett jog gyakorlása, a szaktárca illetékesei a vállukat vonogatják. Gabriel Ispas, az oktatási minisztérium főtitkárhelyettese a téma kapcsán szervezett internetes vitában a minap elismerte: képtelenség megoldani, hogy a hittanóra az órarendben az első vagy az utolsó legyen. A legfőbb érvként azt hozta fel, hogy ezt a tantárgyat „hivatásos” tanárok oktatják, akiknek teljesíteniük kell a heti 18 órás kötelező normát. „Azt hiszem, több alternatívát kell találnunk azok számára, akik nem óhajtják az iskolai hitoktatást” – ismerte el a főtitkárhelyettes.
A szülők nem véletlenül idegenkednek a hittanórától. A román törvény szerint a gyerekeket a szülők választása alapján sorolják be az egyes felekezetek óráira, a legtöbb iskolában azonban kizárólag ortodox tanár van. A más felekezetű gyerekek számára elvileg nyereség lenne, ha más világnézettel is megismerkedhetnének, ám a többségi egyház hittanóráin általában vallási propaganda zajlik. Az egyházak által képzett tanárok nem hitelveket vagy értékeket adnak át a gyerekeknek, hanem hiedelmeket, a legjobb esetben az illető vallás szokásaival és liturgikus rendjével kapcsolatos információkat. Ispas ezzel kapcsolatban túlságosan kemény szónak tartja az indoktrinálást, szerinte inkább a korosztályhoz nem illő tematikáról lehet beszélni.
Az egyik volt oktatási miniszter, Mircea Miclea pszichológus most úton-útfélen az iskolai hit- vagy erkölcstan oktatása ellen érvel, és bizonygatja: több évtizedre visszanyúló tanulmányok igazolják, hogy az etika kötelező tanulása nem teszi erkölcsösebbekké az embereket, legfeljebb megtanítja őket arra, hogy morális érveket találjanak immorális tetteikre is. Hogy miért nem változtatott Miclea, amikor lehetősége lett volna rá? A csaknem kilencven százalékban ortodox vallású országban a Román Ortodox Egyház (BOR) óriási nyomást gyakorol a politikusokra az iskolai hitoktatás fenntartása érdekében. Miclea szerint a cél kettős: az egyik a gyerekek indoktrinálása, a másik egy hatalmas biznisz fenntartása. Évente több ezren kerülnek ki a hittudományi főiskolák padjaiból, s ha ezek az emberek nem találnak munkát, hamarosan elapadhat az utánpótlás.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint már az is jogsértő, hogy a hittanórára nem beiratkozni kell, hanem ellenkezőleg, „kiiratkozni” onnan. A szaktárca illetékesei azonban biztosra veszik, hogy több szülő szeretne iskolai hitoktatást, mint ahány nem, ezért azzal érvelnek, hogy a rendszert csak az iskolai bürokrácia jelentős növelésével lehetne megváltoztatni.
