Ez a gesztus is jelzi, hogy a nemzetközi porondon nagy aktivitást mutató, az országimázs javításán – sem pénzt, sem energiát nem kímélve – fáradozó Azerbajdzsán és a keleti nyitás politikája jegyében a kaukázusi régió felé is forduló Magyarország kapcsolatai igencsak megélénkültek. Főként az után, hogy 2012-ben – hangos diplomáciai botrányt okozva és a Hegyi-Karabah hovatartozása miatt Azerbajdzsánnal viszályban álló Örményországot magára haragítva – Budapest kiadta Bakunak a „baltás gyilkost". Azaz az egyik örmény társának meggyilkolásáért életfogytiglani börtönre ítélt, majd otthon hősként fogadott azeri katonatisztet, Ramil Safarovot.
Bár a diplomáciai kapcsolatokat 1992-ben vette fel egymással a két állam, Magyarország csak 2009-ben nyitotta meg bakui nagykövetségét. A budapesti azeri képviselet 2004 decembere óta működik – egyes értesülések szerint létrehozásában meghatározó szerepet játszott az a szándék, hogy minél hatékonyabb védelmet biztosítsanak Safarovnak.
|
A pénz tényleg nem akadály: országimázs a spanyol bajnokcsapat mezén
Susana Vera / Reuters
|
Szijjártó Péter már ötször járt Bakuban, és legutóbb a két ország stratégiai partnerségi megállapodásáról is egyeztetett többek között a kedden Budapestre látogató Ilham Aliyev elnökkel. A magyar miniszter – a külügyminisztérium közlése szerint a helyi protokollnak megfelelően – megkoszorúzta annak a Heydar Aliyevnek a sírját is, aki a szovjet titkosszolgálat, a KGB tábornokából lett szovjet Azerbajdzsán pártfőtitkára és elnöke, majd a Szovjetunió első miniszterelnök-helyettese, 1993-ban pedig a már független kaukázusi köztársaságban is megszerezte a hatalmat.
A bakui egyeztetéseket kísérő derűlátó beszámolók arról szóltak, hogy a magyar-azeri kapcsolatok, az energetikától a gyógyszeriparon át a kultúráig, szinte minden területen sikeresen alakulnak. A nagynak ugyan nem nevezhető magyar export értéke tavaly 67 millió dollár fölé emelkedett, ami 38 százalékos növekedést jelent, az idei év első nyolc hónapjában pedig 18 százalékos volt a bővülés. A tervek szerint Aliyev budapesti vizitje során több okmányt aláírnak. Például a légi közlekedésről, amelynek nyomán a Wizz Air márciusban – öt hónapos szünet után – újraindítja bakui járatát. Megállapodás születik a sport- és ifjúsági, valamint a turisztikai kapcsolatokról, továbbá a felsőoktatási együttműködésről – ez utóbbi keretében 200 azeri ösztöndíjas hallgatót fogad majd Magyarország.
 |
Ilham Aliyev. A kőolajkincsre épül a dinasztia
Sefa Karacan / AFP/ANADOLU |
A legvonzóbb persze az energetikai együttműködés. Ez világcégeket is a Magyarországnál valamivel kisebb, 9,4 millió lakosú, muzulmán többségű államba csábított. Magyarország csatlakozott az Azerbajdzsánt, Grúziát és Romániát összekötő gázszállító hálózat, az AGRI tervéhez, Szijjártó pedig azt hangoztatta, hogy a kaukázusi ország a jövőben az európai energiabiztonság egyik fő pillére lehet. Az adottságai ezt lehetővé is teszik: olajkészletét kétmilliárd tonnára, gáztartalékait csaknem 3500 milliárd köbméterre becsülik.
E hatalmas, a szovjet korszakban a nyugat-szibériai lelőhelyek miatt elhanyagolt vagyonon alapul az ország által végrehajtott „gazdasági csoda". Az 1995-ben még alig több, mint 3 milliárd dolláros GDP 2008-ban már megközelítette a 49 milliárdot, tavaly pedig 73 milliárd fölé nőtt. A gazdasági növekedés a Világbank adatai szerint 2006-ban például elképesztően nagy, 34,5 százalék volt.
Súlyos gond viszont a korrupció – a Transparency International rangsorában Azerbajdzsán tavaly a 127. volt, igaz, ez javulás a két évvel korábbi 143. helyhez képest –, és komoly politikai aggodalmak is megfogalmazódnak az országgal kapcsolatban. Például a klánhatalom és az autokrata irányítás miatt.
Nemzetközi megfigyelők súlyos hiányosságokat találtak a legutóbbi, tavaly októberi elnökválasztáson, amelynek eredményeként Ilham Aliyev már a harmadik ciklusát kezdhette meg. Pedig korábban az elnöki mandátumot két időszakban korlátozták, ám a 2003-ban – apja súlyos betegsége nyomán – hatalomra került ifjabb Aliyev 2008-as, második választási győzelme után népszavazással törölték el ezt a korlátozást.
|
Ramil Safarovot hősként ünnepelték hazatértekor
Aziz Karimov / MTI/AP |
Az e hónap közepéig az Európa Tanács (ET) soros elnöki tisztét betöltő országot azért is bírálják, mert a hatóságok keményen fellépnek az ellenzékkel, az emberi jogi aktivistákkal szemben. Az ET emberi jogi biztosa áprilisban megállapította, hogy folytatódnak az igazságtalan és szelektív büntetőjogi eljárások a hivatalostól eltérő véleményt nyilvánítók ellen, beleértve az újságírókat, bloggereket is.
Baku arra hivatkozik, hogy minden ítélet köztörvényes ügyekben született. A másként gondolkodók ellen ugyanis formálisan többnyire kábítószer-, esetleg fegyverbirtoklás, garázdaság vagy a civil szervezetek külföldi támogatásával kapcsolatba hozott adóügyi kifogások miatt indítanak gyakran súlyos börtönbüntetéssel záruló eljárást. Csak szépségtapasz, hogy az államfő utasítására nemrég – több más elítélttel együtt – szabadon bocsátottak négy emberi jogi aktivistát. Egy ellenzéki összesítés ugyanis júliusban 109-re tette a politikai foglyok számát Azerbajdzsánban.
