Az EU és Törökország viszonya összetett. A törökök jó része továbbra is erősen európai elkötelezettségű. Az EU-nak folyamatosan számolnia kell a tagállamokban élő sok millió törökkel, a gazdasági kapcsolatokkal, nem beszélve a katonai-védelmi szövetségről, Ankara NATO-tagságáról.
Törökország a menekültkérdés kezelését a vízummentességgel kapcsolja össze, és Brüsszel most engedni látszik. Ankarában tárgyalt csütörtökön Dimitrisz Avramopulosz belügyekkel és migrációval foglalkozó EU-biztos. A Daily Sabah című kormánybarát lap honlapja szerint azt mondta, hogy az uniónak segítséget kell nyújtania Törökországnak abban, hogy az meg tudjon felelni a vízummentességhez fűződő elvárásoknak. Eszerint együtt keresik majd az ösvényeket, amelyek elvezetnek a ponthoz, ahol kimondhatják: teljesültek a feltételek. Mindeközben viszont a törökök aligha mondanak le például a „terroristaellenes” törvényekről, amelyek alapján akár véleménycikkek miatt is börtönre ítélhetők az újságírók.
Avramopulosz mellett Ankarában járt csütörtökön Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke is. Még elutazása előtt kijelentette: tisztelegni akar a török polgárok előtt, akik a demokrácia védelmében ellenálltak a katonai puccskísérletnek. Törökországgal politikai párbeszéd kell, mert az EU tagjelöltje, stratégiai partnere. Tárgyalni kell, hogy elhárítsák a kihívásokat – mondta. Békülékeny hangnemben szólalt meg nem sokkal korábban Elmar Brok (CDU), az EP külügyi bizottságának elnöke is. „Nem volt olyan benyomásom, hogy a törökök zsarolni akarnák Európát. Úgy éreztem, tartani akarják a menekültekről szóló megállapodást. Úgy gondolom, nekünk kell visszafognunk a retorikánkat – a mi geostratégiai nézőpontunk szerint fontosabb, hogy Törökország a mi oldalunkon legyen, és ne valaki más táborában” – mondta a német külpolitikai veterán. Szavai nyilvánvalóan az elmúlt hetek újabb orosz–török egymásra találására utalnak.
Bizonyára Európa előnyeit ecseteli majd a hét végén a török vezetőknek Federica Mogherini, az Európai Bizottság külügyi főképviselője, és erről beszél majd a hét végén Kínában, a G20 országcsoport csúcstalálkozóján Erdogannal Angela Merkel német kancellár is. Brüsszelben egyelőre azt kérik, hogy állítsák vissza a korábbi, viszonylag nyugodt migrációs helyzetet a görög szigetvilágban.
A CIA kezét látják Gülen mozgalmában
Fethullah Gülen mozgalmát a CIA alapította és az amerikai titkosszolgálat pénzeli – állítja vádiratában a Gülen-szervezet pénzügyi kapcsolatait vizsgáló izmiri ügyész, Zafer Dur. Az Egyesült Államokban élő iszlám hitszónok vezette szervezet úgy épült fel, mint a mormon és a szcientológiai egyház – szögezte le, mondván: ez önmagában is bizonyíték. Szerinte ezek a tömörülések magukat civileknek álcázva szivárognak be az államhatalomba. Gülennek csupán elemi iskolai végzettsége van, képtelen lett volna egyedül ilyen hatalmas szervezetet létrehozni, 160 államban iskolákat alapítani. Ehhez a CIA kellett – hangoztatja a török közvádló. A török politikusok, valamint a kormánypárti sajtó az elmúlt hetekben több hasonló leleplezéssel állt elő, és a puccs mögött is az USA-t sejtetik.
