és a megbeszélések két hét múlva folytatódnak. John Kerry amerikai külügyminiszter távozóban azt mondta, hogy a tárgyalás „nagyon, nagyon konstruktív” volt. Ennek biztosan örülnek majd a különböző nézeteket valló szíriaiak is, akiket egyelőre nem vontak be.
A találkozó kapcsán a lapok legtöbbet az amerikai és az orosz szándékokról írtak, de a valóságban
legalább ilyen fontos, hogy mit akar a két regionális vetélytárs, a síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia.
A fő kérdés az, hogy mi lesz Bassár el-Aszad szíriai elnök és közvetlen környezetének sorsa, illetve ki tudná összetartani az országot. Az amerikai, a török és a szaúdi diplomácia, illetve a legtöbb szíriai csoport ragaszkodik Aszad távozásához, de ha ez most történik meg, akkor vele megy a hozzá lojális katonai parancsnokok többsége, összeomlik a hadsereg, és mindent elfoglal az Iszlám Állam.
Az elnök biztonsági környezetében állítólag nem az orosz, hanem az iráni tanácsadóké a főszerep, Teherán pedig a végsőkig kitart mellette. Moszkva is igyekszik úgy manőverezni, hogy meghosszabbítsa Aszad hatalmát, és helyet szorítson neki egy jövendő rendezési folyamatban: az oroszoknak fontos tartuszi hadikikötő az elnök szűkebb hátországában található.
|
Staffan de Mistura ENSZ-megbízott az orosz és az amerikai külügyminiszter között
Georg Hochmuth / MTI/EPA |
Amerikai törvényhozási források szerint a Fehér Ház „maximum ötven”, egyelőre valószínűleg csak 20-30 kommandóst küld Szíriába, hogy ott tanácsadóként segítsék a mérsékelt ellenzéki erőket. Bár a létszám csekély és nem fogja érdemben befolyásolni az erőviszonyokat, ezzel az amerikaiak is bekapcsolódnak a szárazföldi harcokba: az a minimum, hogy lézerrel ők „világítják meg” a nyugati légierő számára a célpontokat. Újabb A–10-es felszíni támadó és F–15-ös vadászbombázó repülőgépeket is telepítenek a szíriai határ török oldalára.
Az iraki és afganisztáni fegyveres konfliktusok befejezésének jegyében választásokat nyerő, első elnöki mandátuma elején Nobel-békedíjjal elismert Barack Obama eddig azon az állásponton volt, hogy az USA nem küld szárazföldi alakulatokat a szunnita felkelésből kialakult Iszlám Állam ellen. A helyi erők megerősítésére és támogatására alapozó stratégia azonban nem vált be. Az Egyesült Államok Afganisztánból sem tud kivonulni, Irakban sem sikerült erős helyi hadsereget felállítani, Szíriában pedig mindenki harcol mindenkivel.
Az irániak és az oroszok megjelenésével a szíriai hadszíntér lassan kezd úgy kinézni, mint a Trónok harca című HBO-sorozat:
a néző sosem tudja, éppen ki kivel csatázik és miért, de dől a vér. Az elnyomó rezsim ellen fegyvert fogott szíriaiak egymással is hadakozó városi és törzsi csoportokra oszlanak. Mellettük ott vannak és egész körzeteket ellenőriznek az al-Kaidára felesküdött iszlamista szervezetek, de ezek is szemben állnak a náluk is radikálisabb Iszlám Állammal.
A kurd önvédelmi erők mindenkivel szemben igyekeznek megtartani területeiket, küldtek egységeket az iraki síiták, Szíriában van az iráni Forradalmi Gárda különleges alakulata, a Kudsz brigád és a libanoni síita Hezbollah több ezer harcosa, illetve több tucat orosz harci gép, és a légitámaszpontjukat őrző, harckocsikkal, helikopterekkel, kommandósokkal megtámogatott zászlóalj. A négy és fél éve tartó harcokban mintegy kétszázezer ember vesztette életét, az ország romokban hever, a szíriaiak fele elhagyni kényszerült az otthonát.
Rakéták a piacra
Legalább 57 ember vesztette életét, amikor rakéták csapódtak be egy Damaszkuszhoz közeli város, Douma piacterére. A Szíriai Polgári Védelem nevű csoport véres holttestek tucatjainak fotóját tette közzé az interneten. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) szerint a kormányerők 12 rakétát lőttek ki a településre. A lázadók elleni offenzíva keretében a várost az elmúlt hónapokban többször is bombázták Bassár el-Aszad államfő csapatai. (Reuters)
