A korábban megfoghatatlannak tűnő Asarót is azért tudták letartóztatni és perbe fogni, mert egyik unokatestvére, Gaspari Valenti kétszáz órányi felvételt készített titokban beszélgetéseikről. A tárgyalás során bejátszott hanganyagokból kiderül, hogy Asaro végig gyanakodott, ezért semmi konkrétat nem mondott.
Pedig a tét nagy volt: Valenti szerint Asaro az 1978-as Lufthansa-rablás egyik kulcsfigurája volt. Ő lehetett volna az első, akit a rablás miatt sikerült elítélni, ugyanis hiába figyelte a klánt az FBI már hetekkel a bűntény után, nem sikerült rájuk bizonyítani. Pedig akkor ez volt a történelem egyik legnagyobb bűnténye: a Bonnano klán kapott egy tippet, hogy a New York-i reptéren a német légitársaság egyik gépe értékes szállítmányt hoz. Ötmillió dollár készpénzt és közel egymillió dollár értékű ékszert zsákmányoltak. (A híres rablás részben „visszaköszön" a 2001-ben Gene Hackmannel és Danny DeVitóval forgatott akciófilmben, Az arany markában – a szerk. )
|
Szabad ember. Vincent Asaro a brooklyni bírósági épület előtt
Lucas Jackson / Reuters |
Ha Asaro valóban ott volt, ügyesen titkolta szerepét, hiszen még a nagy port felvert esetről írt könyvben és az Oscar-díjas Martin Scorsese-rendezte filmben, a Nagymenőkben sem bukkan fel. Ügyvédei szerint épp azért, mert ártatlan és ott sem volt, ám Valenti állítja: Asaro volt az egyik kulcsfigura.
Valenti vallomásából feltárul a New Yorkot egykor uraló olasz maffiacsaládok fénykora is. Asaro harmadik generációs maffiózóként kamionrakomány-rablásokkal kezdte karrierjét, majd mielőtt „rendes" tag lett, már gyilkosság is volt a számláján. A Lufthansa-rablás idején már fontos szereplő volt, capóként ő osztotta szét a zsákmányt is.
Vinny adta utasításba, hogy mindenki „lapuljon" egy darabig, és azt is, hogy ne kérkedjenek a pénzzel, ne hívják fel magukra a figyelmet. Ennek egyébként ő maga nehezen állt ellen: sportautót és motorcsónakot vett, nem vetette meg a luxust és a szerencsejátékot. Majd kocsmát nyitott, amelynek a neve is a Lufthansa-rablásra utalt.
A gyermekeit katolikus iskolába írató Asaro pályája jól példázza a maffia által bejárt utat is. Az 1970-es évek végén, a nagy rablás idején már leszálló ágban volt az öt olasz maffiacsalád hatalma. Egyre több volt a nyomozó hatóságok által beépített „tégla" és egyre többeket állítottak bíróság elé. Kezdtek benyomulni a mexikói, japán, orosz és kelet-európai bűnöző csoportok, akik drogkereskedelemmel, emberkereskedelemmel és fegyvercsempészettel foglalkoztak. A belső informátorok által is megtizedelt maffiacsaládok továbbra is a „hagyományos" rablás, zsarolás és védelmi pénzek szedésének módszereivel éltek. Úgy is mondhatjuk: nem haladtak a korral.
A régi maffiavilág (a Gambino, a Genovese és a Lucchese klánok) már évtizedek óta inkább csak Hollywoodban létezik, nem a valóságban. New York olasz lakossága is drasztikusan lecsökkent; a maffia központjának számító olasz negyed szinte már csak a térképen létezik. Lassan kiszorítja az egyre terjedelmesebb kínai negyed, no meg a dzsentrifikálódó lakóparkos környékek.
Vincent Asaro szerencséje is hasonlóan alakult. Bár az ügyészek máig veszélyes keményfiúnak állították be, az egyik Valenti-féle felvételen húsz dollár, azaz körülbelül hatezer forint kölcsönért rimánkodik az őt eláruló unokatestvérnek. Kedvenc kocsmájából is kinézik, mert már csak hitelbe iszik.
Vinny Asarót tavaly tartóztatták le négy társával együtt, az utóbbiak vádalkut kötöttek és vallottak, kivéve Asarót. A tárgyalás során ragaszkodott hozzá, hogy végig lássa az arcukat, és miközben ellene vallottak, válogatott trágárságokat vágott a fejükhöz. Asarót végül a számtalan hangfelvétel és egykori társainak vallomásai ellenére sem sikerült elítélni: szabadon távozott New York utolsó nagy maffiaperéről.
