Miközben egy pohár kakaó vagy üdítő esetén a legutolsó összetevőt is leolvashatjuk a csomagolásról, fogalmunk sincs, hogy egy adag sörrel, borral vagy whiskey-vel hány kalóriát és milyen adalékanyagokat nyelünk le. EP-képviselők és európai fogyasztóvédők most változást sürgetnek.
Rendkívüli (és amúgy dicséretes) szigorral szabályozza az EU, hogy milyen információkat, milyen sorrendben és mekkora betűvel kell feltüntetni az élelmiszerek és az alkoholmentes italok címkéjén. Merthogy első a fogyasztók tájékoztatása. Csakhogy ugyanezeket a fogyasztókat teljes bizonytalanságban hagyják, amikor alkoholt vásárolnak. Az Európai Bizottság 2014 decemberére ígért jelentést arról, miként lehetne a szeszes italokra is kiterjeszteni az uniós címkézési jogszabályt, ám ez a dokumentum azóta is késik.
Frankfurti fodrászat whiskey-s üveggel. Nem az van benne, mint gondolnánk Kai Pfaffenbach / Reuters |
Még különösebb a helyzet, ha arra gondolunk, hogy a világ több országában már régóta kötelező a borok, sörök stb. hozzávalóiról és tápértékéről informálni a vevőket: például az Egyesült Államokban, Kanadában, Brazíliában,Új-Zélandon vagy Svájcban. Megelégelte a dolgot az Európai Fogyasztók Szövetsége (BEUC), amely levélben fordult nemrég Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős EU-biztoshoz. „A fogyasztók jelenleg mindent tudnak arról, mi van egy üveg tejben vagy gyümölcslében, de arról nem, mi egy üveg whiskey-ben vagy sörben. Ezt elfogadhatatlannak tartjuk” – olvasható a levélben.