A felvidéki magyarok aligha kapják vissza állampolgárságukat

Több mint hat évtizeden át tanítottam, több nemzedéket neveltem fel tisztességgel, de ez a jelek szerint nem sokat számít. Kosárlabdázni már sajnos, nem fogok megtanulni. Szülőföldemet sem hagyom el, vagyis nem lesz külföldön állandó lakhelyem, ezért a miniszteri kivétel rám és a legtöbb felvidéki sorstársamra nyilván nem vonatkozik – nyilatkozta keserűen.

A szlovák állampolgársági törvényt gyorsított eljárásban 2010 májusában, mindössze huszonnégy órával azután hagyták jóvá, hogy az Országgyűlés elfogadta a könnyített honosításról rendelkező jogszabályt. A pozsonyi jogi norma szerint aki más ország állampolgárságát kéri és megkapja – nagyon kevés kivételtől eltekintve – elveszíti a szlovákot.

A szlovák parlament gyorsan reagált a magyar törvényre Radovan Stoklasa / Reuters

Több módosító javaslatot a pozsonyi parlament Smer-SD párti többsége azóta elutasított. Ezért fordultak a Híd párt parlamenti képviselői néhány szlovák társukkal együtt az Alkotmánybírósághoz, amely sokáig jegelte az ügyet, végül tavaly ősszel a taláros testület tagjainak különböző álláspontja miatt nem tudott dönteni. Gál Gábor, a Híd szakpolitikusa ezután bejelentette: újabb érvekkel ismét a strasbourgi emberjogi bíróságtól kér jogorvoslatot.

Ez a testület egyszer már elutasította a kérelmüket, azzal az indoklással, hogy a panaszosok szabad akaratukból vették fel a magyar állampolgárságot, holott tudták: a hatályos szlovák jogszabály alapján elveszítik az eddigit. Azt azonban nem vizsgálták, vajon a hatályos törvény összhangban van-e a szlovák Alkotmánnyal. Az érintettek az Európai Parlament Petíciós Bizottságához is fordultak, amely azonban végül elsősorban a szlovák és román kollégáinak háttérmunkájának következtében végül nem került napirendre.

Becsléseink alapján hozzávetőleg háromezer szlovákiai magyar kérte és kapta meg az anyaországi állampolgárságot. Közülük ezt a tényt idáig kilencen jelentették be. Őket a szlovák hatóságok zaklatják. Bekérették az útlevelüket és személyi igazolványukat, törölték őket a lakossági nyilvántartásból, s ideiglenes tartózkodási engedélyt adtak ki számukra.

A rimaszombati Tamás Anikó életével fizetett az embertelenségekért. Ugyanis a többszöri hatósági beidézést követően infarktust kapott, ám a besztercebányai kórházban személyi igazolvány hiányában nem voltak hajlandóak ellátni őt. Nem sokkal később levélben kértek tőle bocsánatot emiatt, ugyanis időközben bebizonyosodott, hogy a beteg egész életében fizette a szükséges biztosítást, ráadásul eljárásuk uniós szabályt is sértett. Mindeközben azonban az asszony elhunyt.