Az EU lakosságának 24,4 százalékát, 122 millió embert fenyegette tavaly a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) legújabb jelentése szerint. A veszélyeztetettek aránya Csehországban a legalacsonyabb (14,8 százalék), de a többi visegrádi ország közül Szlovákia (18,4 százalék) és Lengyelország (24,7 százalék) helyzete is jobb hazánkénál (31,1 százalék).
„Valóban kevés a relatív szegény ember. Ugyanakkor a családok csaknem 40 százaléka lecsúszhat e kategória közelébe, mert a havi jövedelmükből nem futja minőségi élelmiszerek rendszeres vásárlására, váratlan, nagyobb kiadások fedezésére sem” –mondta lapunknak Daniel Prokop cseh szociológus.
A szakértő szerint a kedvező jelentést az is árnyalja, hogy a gazdagabb és a viszonylag elmaradott régiók között tovább nyílik az olló: tíz év alatt megkétszereződött a szegénynegyedek száma, ahol jelenleg 115 ezren tengődnek szociális segélyekből, olykor feketemunkákból. Kilencven százalékuk roma. Beszédes adat az is, hogy Csehországban már 30 ezer hajléktalan van, miközben országosan 140 ezer üres lakást tartanak nyilván, közülük 30 ezer önkormányzati vagy állami tulajdonú.
„A szegények súlyos helyzetét tovább nehezíti, hogy még mindig nem működik a szociális bérlakások rendszere, nincs hatékony törvény a gátlástalanul működő pénzügyi magánszolgáltatók megfékezésére. Ezek szinte uzsorásként hiteleznek, s egy 13 ezer koronás tartozásból fizetésképtelenség esetén könnyen 130 ezer koronás adósság lehet, majd pedig jön a kilakoltatás. A gettókban élők legalább 10 százaléka ilyen átvert polgár” – mutatott rá Prokop, hangsúlyozva, hogy az oktatási rendszer még mindig újratermeli a szociális egyenlőtlenségeket: a szegények és a társadalomból kirekesztettek gyermekei gyakran nem járnak iskolába, vagy indokolatlanul a fogyatékkal élők különleges intézményeibe zsuppolják be őket.
