galéria megtekintése

Spanyolország a legszörnyűbb tragédiára emlékezik

1 komment

Inotai Edit

Tíz éve ezen a napon rázta meg a spanyol fővárost az Atocha pályaudvarra érkező vonat ellen elkövetett terrormerénylet. A madridi terrornak azonnali politikai következménye is lett, de még az évfordulón sem tudnak ezeken felülemelkedni.

Az utolsó kocsiban utazott azon a márciusi napon a román Silviu: dolgozni ment társaival együtt, amikor felrobbant a vonat.

Spanyolország történetének leggyilkosabb merényletére emlékeznek ma Madridban: 191 ember vesztette életét 2004 március 11-én az Atocha pályaudvaron. Legtöbbjük családja máig nem tudta feldolgozni a tragédiát, amihez az is hozzájárulhatott: a spanyol kormány szándékosan más irányba tapogatózott, igyekezett az ETA-t felelősnek beállítani.

Silviu a füst közepette csak körvonalakat látott, idézi most fel az El Paísnak: egy lányt, aki szinte félmeztelen volt, a harisnyájából egy kis gumiszalag maradt a bokája körül. Egy férfire emlékszik, akinek lángolt a haja. Egy másikra, aki a füléhez tartotta a mobiltelefont, de csak meredt a semmibe.

 

Silviu néhány embert kicipelt a vonatból, de amikor meghallotta a rendőrségi szirénát, kereket oldott: nem volt hivatalos tartózkodási engedélye. Azóta is kísérti, hogy talán mégis tehetett volna többet az áldozatokért, vajon a lány, akit a padon hagyott, túlélte-e a merényletet?

A legtöbben ma is pszichológushoz járnak, van, aki még évekig hallani vélte a férje telefonját

Több mint kétezren sebesültek meg, közülük sokan egy életre viselik a nyomokat. A családjuk velük együtt küzd a múlttal. A legtöbben ma is pszichológushoz járnak, van, aki még évekig hallani vélte a férje telefonját, miután a férfi meghalt a merényletben. Mások bűnösnek érzik magukat, amiért túlélték, és nem segítettek eleget.

A tíz évvel ezelőtti merénylet lyukat szakított a spanyol lelkekbe is - Kai Pfaffenbach / Reuters

A legszörnyűbb talán a gyereküket elvesztett szülők fájdalma: Laura 26 éves volt a merénylet idején, most már tíz éve vegetatív kómában fekszik. A szülei naponta látogatják, de nincs mit tenni.

Egy lengyel vendégmunkás a feleségét és héthónapos kislányát vesztette el, egy férfi máig nem tudja feldolgozni, hogy a felesége aznap korábban indult dolgozni, ő épp a zuhany alatt állt, így nem tudtak elbúcsúzni. Soha többé nem látta.

Bocsánatkérés nem lesz

A spanyol kormány, a királyi család és az áldozatok hozzátartozói ma emlékeznek meg a merényletről. Politikai megbánásra kevés az esély, holott a spanyol kormány tíz éve nagyon rossz irányba tapogatózott.

A merénylet három nappal a választások előtt történt, José María Aznar kormányfő biztosra vette, hogy csakis a baszk ETA lehetett mögötte. Holott a terrorszakértők kezdettől fogva kétségeiket hangoztatták, az ETA egy ilyen nagyszabású akcióra nem lett volna képes.

Az összehangolt akció mögött az al-Kaida állt, amely így akarta megbosszulni, hogy a spanyol kormány lelkesen támogatta George W. Bush iraki háborúját. Aznar és a konzervatívok ennek a kapitális politikai hibának köszönhetően elbukták a három nappal  későbbi (március 14-i) választásokat : korábbi többségük napról napra erodálódott, és végül mindenki meglepetésére az átmeneti jelöltnek tekintett José Luis Rodriguez Zapatero vezette szocialisták nyerték meg a választásokat.

Az ország még javában gyászolta a halottakat, amikor a konzervatívok még azt is megpendítették: lehet, hogy a szocialistáknak is részük volt a merényletben. De erre ma már kevesen emlékeznek, a konzervatív Mariano Rajoy bocsánatkérésében az áldozatok nem nagyon bíznak.  
 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.