– Valójában politikai vita zajlik, és ezt szeretnék jogi köntösbe öltöztetni. Aki politikailag úgy gondolja, hogy nem lenne jó egy önálló Katalónia, az úgy érvel, hogy erre nincs alkotmányos lehetőség. Aki pedig szeretné, megtalálja az ezt alátámasztó jogi érveket – fogalmaz kérdésünkre Joan Lluís Pérez Francesch, a barcelonai autonóm egyetem alkotmányjogi szakértője.
A katalán kormány a jövő héten mindenképpen elfogadja a törvényt a november 9-i szavazásról. A voksolást elvileg le is tudja bonyolítani, nem kell hozzá Madrid segítsége. Persze más kérdés, hogy ha a spanyol kormány rendőröket állítana a szavazóurnák elé, akkor mit lépnének, de mindenki reménykedik, hogy nem fajul idáig a dolog.
A katalánoknak elegük van, de ugyanez a helyzet a spanyolokkal is. A két nép között 2010 óta érezhető az érzelmi eltávolodás, amit a lapunknak nyilatkozók úgy jellemeztek, mint egy kihűlt párkapcsolatot. A helyzetért a legtöbben a politikusokat teszik felelőssé. Az alkotmányjogász Perez Francesch személyes példát is hoz: ő úgy érzi, hogy a spanyol kollégák is távolságtartóbbak lettek, a politika beszivárog az egyetemre és a konferenciákra is.
Eközben a katalán társadalom is rosszul éli meg, hogy senki sem tudja, mit hoz a jövő. Artur Mas katalán kormányfő független államot ígér, de a hogyan és mikor homályban marad. Arról is keveset tudni, miként működne a katalán állam, mindenesetre a spanyolok nem fukarkodnak a fenyegetésekkel, hogy ha kell, kipenderítik Katalóniát az Európai Unióból és az eurózónából is. – A politika feladata az lenne, hogy megoldást találjon a problémára. De a spanyol kormány mintha autista lenne, úgy tesz, mintha mi nem is léteznénk – fakad ki a professzor.
A spanyolok úgy érzik, hogy a katalánok elárulják, hátba szúrják őket, és már a nagy és egységes Spanyolország halálát vizionálják. Ha ugyanis a katalánok kilépnének, ki állítja meg a baszkokat? Különösen élesen reagált a spanyol politika arra, hogy a radikális függetlenségpárti Esquerra Republicana Cataluna (ERC) vezetője polgári engedetlenséget hirdetett, ha Madrid nem hagyná szavazni őket.
|
Artur Más katalán elnök (balra) Pedro Sánchezzel, az ellenzéki szocialisták első emberével a katalánok védőszentje, Sant Jordi – Szent György – szobra előtt
Gustau Nacarino / Reuters |
– A polgári engedetlenség egyszerűen azt jelentené, hogy élünk a szavazati jogunkkal, és ha ezt megtiltják, szembemegyünk a tiltással – nyugtat meg Eduard López, az ERC belső koordinációért felelős főtitkárhelyettese. Igaz, Katalónia széles körű autonómiával bír, saját parlamentje, kormánya van, de Madrid nem hajlandó egyenjogú nemzetként elismerni a katalánokat. Különösen fájó, hogy évekig hiába próbáltak számukra előnyösebb pénzügyi rendszert kialakítani, Madrid semmilyen kompromisszumra nem volt hajlandó.
López emlékeztet arra, hogy Katalónia mint az ország legfejlettebb régiója jóval több pénzt fizet be a közös kasszába, mint amennyit onnan visszakap. A két nagy spanyol párt, a néppárt (PP) és a szocialisták (PSOE) nem véletlenül ellenzi vehemensen a katalánok pénzügyi autonómiáját: az itt beszedett pénzből építik a klientúrájukat az ország szegényebb, déli részén – állítja. Jelzésértékű, hogy a spanyol kormányfő csütörtökön egy transzplantációs konferenciáról üzent Barcelonának: Ha egy andalúz élhet katalán szívvel, akkor miért ne élhetnének békességben az ország népei egymással?
