A jövő évi brit parlamenti választásokon induló David Cameron brit kormányfőt hatalmas bukástól mentette meg az egységpártiak győzelme. A miniszterelnök tehát fellélegezhet, ám egyezkedések és kompromisszumok sora áll előtte. A The Guardian szerint azzal, hogy Cameron a kora reggeli órákban tartott beszédében a további decentralizációról, illetve a skót parlamentet érintő reformcsomagról tett bejelentést, igyekezett „bebetonozni a 'nem' tábor által elért eredményeket".
A lap rámutat, hogy Cameron – aki péntek reggel a Downing Streeten leszögezte, hogy a csütörtöki referendummal legalább egy nemzedéknyi időre eldöntötték a Skót-kérdést – minden bizonnyal el akarja kerülni a quebeci függetlenségi népszavazás forgatókönyvét: a elszakadáspártiak 1980-ban ugyan veszítettek, de a kanadai kormány számos alkotmányos reformot ígért, ám amikor ezek nem történtek meg, 1995-ben ismét népszavazást tartottak, amely majdnem elszakadással végződött (az egységpártiak 50,58 százalékkal győztek).
„Cameron épp ezért minél világosabbá kívánja tenni, hogy kormánya végrehajtja azokat a reformintézkedéseket, amelyeket Ed Milibanddel és Nick Cleggel együtt Skóciának ígért a népszavazást megelőző kampányidőszakban" – írja a The Guardian.
A konzervatív vezető a saját bőrét vitte a vásárra, amikor 2012-ben nem pusztán a népszavazás tényéhez járult hozzá, hanem az eldöntendő kérdés megfogalmazásával a kiválás híveit juttatta előnyösebb helyzetbe. A kormányfő tudomásul vette, hogy több mint másfél millió skót elutasító szavazatát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az országos hangulatot, elsősorban az angolok fokozódó elégedetlenségét érzékelve valamennyi brit tartomány számára „új és tisztességes" politikai rendezést helyezett kilátásba. Rögzítette, hogy mindazokat az ígéreteket „teljes mértékben be fogja tartani", melyeket az utolsó napok pánikszerű korteshadjárata során maga, Nick Clegg liberális demokrata vezető és Ed Miliband, az ellenzék vezére tett a skótok maradásra bírása érdekében. David Cameron úgy értékelte, hogy az „Egyesült Királyságnak közösen kell előre lépnie".
|
David Cameron
Suzanne Plunkett / Reuters |
A referendumot követő reggelen Alex Salmond skót kormányfő sem késett nyomást gyakorolni a brit miniszterelnökre, és kifejezte abbéli reményét, hogy a pártok minél hamarabb betartják ígéreteiket. „Minden skót, aki részt vett a népszavazáson, követeli, hogy kövessék az ígért menetrendet".
A BBC politikai elemzője szerint Skócia ugyan az Egyesült Királyság része marad, ám a skót parlamentre ruházott további jogkörök rendezését nem „mismásolhatják" el, hiszen mindenki árgus szemmel figyeli majd Westminstert.
A hatalom további decentralizálása irányába mutató ún. „devo-max" csomag a kampányhoz csak a legvégén, de akkor ifjúkori lelkesedését felvillantva csatlakozott volt kormányfő, Gordon Brown műve, aki hivatalos életrajzát kiegészítve elmondhatja magáról, hogy a 2008-as válság után a világgazdaságot, 2014-ben pedig a szigetország egységét is megmentette. Skócia az egészségügy, a jóléti intézmények, az oktatás, az igazságszolgáltatás területén további önállóságot kap, noha már eddig is felhatalmazása volt arra, hogy országos rátától +/- 3 százalékkal eltérő adókat vessen ki. A westminsteri parlament alsóháza már október közepén megkezdi az autonómia bővítését lehetővé tevő törvény vitáját, ám annak bevezetésére a jelenlegi ismeretek szerint már csak a 2015. május 7-i parlamenti választás után kerülhet sor.
Az értelemszerűen ellenséges, az érzelmeket a határ mindkét oldalán felkorbácsoló kampány után elkerülhetetlen, hogy napirendre kerüljön az ún. West Lothian-kérdés újratárgyalása. E skót választási körzet parlamenti képviselője, Tam Dalyell még 1977-ben, a decentralizációról abban az időben folytatott vitában hívta fel a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy míg a Skóciában, vagy akár Walesben megválasztott képviselők minden Angliára vonatkozó témában voksolnak, a túlnyomó többséget képviselő angol honatyák nem üthetik bele az orrukat az autonóm nemzetgyűlésekben hozott döntésekbe.
Ezt az ellentmondásos helyzetet nemrégiben egy a brit kormány által létrehozott bizottság alaposan áttekintette. Az egy évvel ezelőtt benyújtott ajánlások közé tartozik, hogy a kizárólag Angliát érintő törvények elfogadásához az angol választókörzetek képviselőinek többsége legyen szükséges. Ha a skóciai referendum kimenetele után Wales és Észak-Írország is a hatalom további megosztására tesz kísérletet, felmerülhet egy önálló angol nemzetgyűlés létrehozása is.
Ami a Skót Nemzeti Pártot (SNP) illeti, Alex Salmond ígérete szerint legalább 2016-ig marad a kormány élén. Elemzők szerint azonban komoly hatalmi harcok várhatók a kormánypárton belül, Salmondot pedig riválisai minden bizonnyal „béna kacsaként" igyekeznek majd lefesteni. Mindezek ellenére a következő választásokon is az SNP győzelmét jósolják, hiszen a nacionalista párt rendkívüli népszerűségnek örvend Skóciában.
