A folyamatosan érkező menekülteket a kimerült önkéntesek szállítják bérelt autóikkal és buszaikkal a befogadóállomásokra. A moriai menekültügyi központ létszáma napról napra nő, kezd visszaállni a novemberi átlag, egyre hosszabb sorok kígyóznak a regisztrációs állomás előtt. Ugyanakkor koránt sincs telt ház, így folyamatos az étel- és italosztás. A mosdók és a tusolók is viszonylag tiszták, azonban a tél beköszöntével egyre hidegebbek a nappalok és éjszakák, a családok pedig egyszerű sátrakban szállnak meg, ezek pedig nem védenek a fagy ellen.
Az ide kerülő menekültek átlagosan 20 napot töltenek itt, a regisztráció igen lassú. A gyerekek játékkal ütik el az időt, ottjártunkkor afgán és szír menekültek kötelet feszítettek két fa közé, és egy gumilabdával röplabdáztak. Az egyik, angolul nem túl jól beszélő afgán családot nagy örömmel töltötte el, hogy Görögországba értek, az átmeneti szálláshelyükkel is elégedettek voltak. Mint mondták, Törökországban borzasztóan bántak velük, de úgy érzik, már jó helyen vannak.
A hideg idő és a nehezebb körülmények sem tartják vissza a háború elől menekülni vágyó családokat. Szerdán 12 ember, köztük több gyerek fulladt vízbe, miután egy ötven embert szállító hajó elsüllyedt Farkamoniszi partjainál. Idén több mint 3500-an vesztek a habokba, miközben a jobb élet reményében a tengeren át próbáltak Európába jutni.
|
| Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A görög–macedón határon azonban csütörtökre lenyugodtak a kedélyek, miután szerdán a görög hatóságok buszokkal Athénba szállították a macedón határon rekedt több mint kétezer, főleg iráni, pakisztáni, bangladesi, szomáli és marokkói állampolgárságú migránst – írja a BBC.
Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt hetekben feszült volt a helyzet Idomeni közelében. November végén tűvel és cérnával varrta be a száját több iráni, kurd és pakisztáni férfi tiltakozásul azért, mert a macedón hatóságok gazdasági bevándorlóknak minősítették őket, és nem engedték be az országba.
Alig egy hete egy menekült önkezével vetett véget életének, tiltakozásul megfogta a nagyfeszültségű vezetéket. S miközben Idomeminél viszonylagos nyugalom van, ma bejelentették, hogy a macedón–görög határ újabb részén, a görög Niki és a macedón Medzsitlija között folytatódik a migránsáradat szabályozása céljából emelt kerítés építése – közölte a vesti.mk szkopjei hírportál.
A macedón sajtó korábban úgy értesült, hogy a határ ötven kilométeres szakaszán épül három méter magas kerítés. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a mostani szakasz ennek része-e, és arról sincsenek információk, hogy a Medzsitlijánál épülő kerítést milyen hosszúra tervezik.
A szkopjei kormány megfogalmazása szerint az intézkedés célja, hogy a migránsokat az áteresztőpontokra, a legális határátkelőhelyekre tereljék, és ezzel szabályozzák az országba irányuló áradatot.
A dublini egyezmény idejétmúlt
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő újságírói kérdésre válaszolva Pozsonyban azt mondta, szerinte a dublini egyezmény „már idejétmúlt”. Mint mondta, a balkáni migrációs útvonalon elhelyezkedő országok között Horvátország nem az első biztonságos ország, és nem is az első európai uniós ország, ahová a menekültek megérkeznek, ezért a regisztrációt ott kell lefolytatni, ahol a menekültek először az Európai Unió területére lépnek, vagyis Görögországban – mondta Grabar-Kitarovic, majd hozzátette: „világos, hogy az országba érkező embereket regisztrálni kell, mert ez nemzetbiztonsági kérdés”.
A horvát kormány egyébként csütörtökön az ez évi költségvetés terhére valamivel kevesebb, mint hétmillió kunát (280 millió forintot) hagyott jóvá a migránsválság kezelésére.
A nap folyamán felröppent a hír, hogy a német kormány a határ lezárását fontolgatja, ám ezt Steffen Seibert szóvivő határozottan cáfolta.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter Berlinben pártja, a szociáldemokrata párt (SPD) kongresszusán pedig arról beszélt, „Európa vagy összetart és szolidárisan cselekszik, vagy ismét kerítések épülnek, leereszkednek a sorompók" és "szétporlad az egységes Európa víziója” – idézte az MTI.
Hangsúlyozta, Németország nem zárkózhat be, aktívan, kezdeményező hozzáállással kell részt vennie a világpolitikai folyamatok alakításában.
