„Segítsetek, hogy segíthessünk”

A NATO 2008 áprilisában ígérte meg, hogy Grúzia a tagja lesz, így a szövetségnek már csak a saját szavahihetősége érdekében is meg kellene hoznia ezt a döntést – válaszolta Kidaseli asszony arra a felvetésre, hogy a jelek szerint több tagország – elsősorban az orosz reakciótól tartva – még nem áll készen Tbiliszi tagfelvételére. Ugyanakkor hozzátette: tisztában vannak azzal, hogy a Grúziáról szóló döntéseknél nemcsak az ország teljesítménye kerül mérlegre, hanem sok más tényező is. Ő azonban bizakodó.

Tinatin Kidaseli Földi Imre / Népszabadság

„Mindannyian emlékszünk rá, és szeretjük azt a történetet, amikor hat hónappal a balti államok NATO-csatlakozása előtt a világ vezető politikusai sorra arról nyilatkoztak, hogy nincs esély ezeknek az országoknak a felvételére. Aztán fél év múlva bent voltak. Egészen biztos vagyok abban, hogy ez történik majd Grúziával is” – jegyezte meg.

Az orosz reakciótól nem fél. „Mi történne, ha július 8-án, a varsói csúcson a NATO azt mondaná Grúziának, hogy üdv a klubban? Biztosan nem okozna háborút Oroszországgal. Oroszország nincs abban a helyzetben, a politikusai pedig eléggé okosak ahhoz, hogy tudják, hol vannak a határaik” - vélekedett.

A kereskedelmi kapcsolatok javultak Oroszországgal a 2012-ben hatalomra került Grúz Álom koalíció kormányzása alatt, politikai értelemben azonban nem lehet a viszony normalizálásáról beszélni, „továbbra is agresszióval és megszállással kell szembenéznünk” – mondta a miniszter, arra utalva, hogy a 2008. augusztusi orosz–grúz háború után Moszkva önálló államként ismerte el a hivatalosan Grúziához tartozó Dél-Oszétiát és Abháziát.

Oroszország mindennap érzékelteti a jelenlétét az általa elfoglalt területeken. Embereket rabolnak el, földeket vesznek el a közigazgatási határ mentén, amelyre szögesdrót kerítést építenek – sorolta a sérelmeket, de kijelentette: a tbiliszi kormány mindent megtesz azért, hogy elkerüljön egy újabb fegyveres konfrontációt Oroszországgal. „Hiszen végül ez a mi fejlődésünket lassítaná, csökkentené az esélyt arra, hogy Grúzia a civilizált világ része legyen.”

A grúz közvélemény többsége euroatlantista – szögezte le Tinatin Kidaseli. Most a parlamentben is csak Nyugat-barát pártok vannak, ám a politikus arra számít, hogy a választások nyomán – még ha kis létszámban is – olyan erők is bejutnak a törvényhozásba, amelyek a jelenlegi grúziai politikától eltérő nézeteket képviselnek.

A kormánykoalíció választási szövetségként megszűnt, a pártok önállóan méretik meg magukat az őszi választásokon – válaszolta a kérdésre, amely az országot irányító erők közötti nézeteltérésekről érdeklődött. Szavai szerint még sohasem tartottak ilyen „klasszikusan demokratikus” választásokat Grúziában, mindig össze kellett fogni valamilyen erő ellen. Ugyanakkor Tinatin Kidaseli bízik abban, hogy a voksolás után most is koalícióra lesz szükség, és soha többé nem fogja egyetlen párt irányítani Grúziát.