Romlott a pártok EU-bizonyítványa

A Fidesz a legutóbbi kutatásnál is haszonelvű, a tagság anyagi előnyeire összpontosító pártnak bizonyult, amely a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe. Ám azóta felerősödött az unióval szembeni kritikus hozzáállás – magyarázta Stahl Zsófia, kutató –, és megszűnt a kettős beszéd is: ma már ugyanazt az unióellenes szókészletet használják fideszes politikusok Budapesten és Brüsszelben–Strasbourgban is. A végeredmény a kormányzó párt leminősítése az EU-pragmatikusból az EU-pesszimista kategóriába.

Egyre inkább kibontakozott az elmúlt időszakban Orbán Viktor EU-ról alkotott víziója – jegyezte meg Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke. E szerint Magyarország egyik lábbal még az unióban van, a másik lábát viszont megveti a keleti oldalon. De a kormányfő csak az egyik lábat, az EU-t bírálja, amelyet szekularizált, internacionalista, már-már családellenes szervezetként fest le: ezek egyértelműen a szélsőjobboldalra emlékeztető lózungok.

A legtöbbet, mindjárt két osztályzatot az LMP rontott, így lett EU-konstruktívból EU-pragmatikus. A párt ideológiai fordulatot hajtott végre, és ma már az unió négy alapszabadságával (személyek, áruk, szolgáltatások, tőke szabad áramlása) való szakítást követeli. Helyette javasolja ugyan a hármas (földért, társadalomért és fogyasztókért viselt) felelősség elvét, de sehol sem fejti ki, hogy ez pontosan mit jelent. S mivel a gazdasági unió lecserélését a szociális unióra a kutatók következetlennek és integrációrombolónak tartják, az LMP-t jelentősen „lefokozták”.

Nem mert nagyot álmodni, és nagyon szürke a Fideszhez képest: így jellemezte az MSZP-t a kutatócsoport egy másik tagja, Pál Mónika. A 7-es osztályzatot (puha EU-pragmatikus) kiérdemlő pártban leginkább a négy EP-képviselő foglalkozik uniós témákkal, határozott szakpolitikai karaktert adva a szocialistáknak. Az Országgyűlés plenáris ülésén ellenben csak üres szólamok hangzanak el az MSZP részéről, amelynek képviselői főként magyar belpolitikai ügyekre reagálnak. A parlamenti szakbizottságokban pedig gyakorlatilag láthatatlanok, magukhoz képest is szürkék a szocialista politikusok; még a Jobbik nyíltan euroszkeptikus hozzászólásait sem utasítják vissza.

Nem sokkal jobb a helyzet a Demokratikus Koalícióban sem. Noha a DK a retorika szintjén mer nagyot álmodni, és európai jövőt tervez –Gyurcsány Ferenc például az Európai Egyesült Államok ötletét is felkarolja –, kevés e mögött a tartalom. Mint Tófalvi Zselyke megjegyezte, a DK azt már nem árulja el, milyen eszközökkel szeretné ezt az ideát megvalósítani. Ami az Együtt–PM pártszövetséget illeti, az európai értékrend és az integráció támogatása – közölte Nagy Kata – itt is hangsúlyos. Van azonban hangsúlykülönbség is: az Együtt 2014 inkább a gazdaságpolitika, míg a PM a társadalompolitika terén nyitott az integráció mélyítésére.

A legalacsonyabb pontszámot (3, kemény EU-szkeptikus) a Jobbik kapta, sőt fontos részkérdésekben még rosszabb, EU-fób minősítést szerzett. A pártnak nem következetes a hozzáállása – tette hozzá Fóti Tamás –, népszavazást szorgalmaz ugyanis a magyar EU-tagságról, de arra már nincs válasza, hogy mit tenne, ha az igen szavazatok győznének. Európai parlamenti képviselőjük, Morvai Krisztina pedig az udvari bolond szerepét tölti be, gyakran beléfojtják a szót, mert eltér a témától.