galéria megtekintése

Régi, meghitt ellenségek

1 komment


Miklós Gábor

Sugárzott a jó kedély és barátság azokról a fotókról, amelyeket kedden készítettek az Égei-tenger partján fekvő 2,8 millió lakosú Izmirben, görögül Szmirnában. A vendéglátó Ahmet Davutoglu török kormányfő és görög kollégája, Alekszisz Ciprasz görög kormányfő vörös rózsákat osztogattak az újságírónőknek a nemzetközi nőnap alkalmából. A két politikus ugyan egy török–görög együttműködési fórum alkalmából találkozott, de a randevút égetővé tette a mindkét országot sújtó menekültválság.

Ciprasz (balra) és Davutoglu virágot oszt az újságírónőknek
Ciprasz (balra) és Davutoglu virágot oszt az újságírónőknek
Umit Bektas / Reuters

A török–görög viszony a menekültválságok története a modern hellén állam születése, azaz 1822 óta. Akkor kezdődött a kölcsönös pogromok miatti menekülések sorozata: az ortodox görögök az oszmán, majd török területekről, a muzulmánok – köztük törökök – a görög államból menekültek. A legnagyobb menekültáradat az I. világháború utáni években történt, de folytatódott az 1960–1970-es évekig. A viszonyt zavarja, hogy a két állam nem ismer el etnikai kisebbségeket, csak vallási csoportokról „tud".

 

Annak ellenére, hogy Görögország és Törökország egyszerre lett a NATO tagja 1952-ben, a rendezetlen kérdések, elsősorban az égei-tengeri szigetvilág felségvizei és légtere körül, többször a háború szélére sodorták a két szövetségest, legutóbb 1996 decemberében. A kapcsolatokat súlyosbítja a ciprusi helyzet megoldatlansága is. Az indulatokat fűti a kulturális kincsek állapota, a kisebbségek rendezetlen helyzete. A törökök nem engedik újra megnyitni a görög papképző intézményt, miközben méltányosnak tartanák, hogy Athénban legalább egy mecset működhessen. (Számos romos iszlám épület látható a görög fővárosban.)

Biztató jelek azonban akadnak. Egy tavalyi felmérés szerint a görög elit 51,6 százaléka támogatja a törökök EU-csatlakozását. Ám ugyanezeknek csak 11,4 százaléka válaszolt igennel a kérdésre: bíznak-e a törökökben? A rendezést segítené, ha megoldanák a ciprusi válságot, és egyezségre jutnának a szigetország körüli földgázmezők ügyében.

Görögországban most 33 ezer menekült van, de ennél sokkal többen érkeztek Törökországból és vonultak tovább. Jannisz Muzalisz, az athéni kormány menekültügyi minisztere szerint a befogadási plafon 70 ezer fő. Ismerve a súlyos gazdasági állapotokat, a hatóságok sokszor embertelen bánásmódját, aligha akarnának ennyien hosszabb időre maradni.

A toloncegyezmény a tét Izmirben

A görögök azt szorgalmazták, hogy Törökország fogadja vissza a Görögországból kitoloncoltakat. Alekszisz Ciprasz korábban európai megoldást sürgetett, s azt, hogy a törökök lassítsák le az emberáradatot. A törökök azt akarják, hogy cserébe ugyanannyi menekültet az EU fogadjon be, amennyit a görögök visszaküldenek. Ezen akadtak meg a tárgyalások keddre virradóra Brüsszelben. A tárgyalásokra több közlekedési megállapodást készítettek elő kompjáratokról és vasútvonalról. A törökök befektetnének a görög turisztikai és szállodaiparba. A látogatás fénypontja Ciprasz díszdoktorrá avatása az izmiri egyetemen.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.