galéria megtekintése

„Reformokból sosem elég”

1 komment


Dési András

Sosem szerette és sosem használta ezt a kifejezést, Leszek Balcerowicz mégis a Lengyelországot az 1990-es évek elején alaposan megrázó „sokkterápia" atyjaként vonult be a köztudatba.

– Az embereket megijeszti ez az érzelmektől túlfűtött kifejezés. Én mindig azon a véleményen vagyok, hogy a problémák radikális kezelést és minél gyorsabb megoldást igényelnek. A rendszerváltáskor lényegében hiperinflációt örököltünk a bukott kommunista rendszertől, azt rövid úton meg kellett fékezni – magyarázta a lapunknak adott interjúban a Budapesten járt egykori lengyel pénzügyminiszter, volt jegybankelnök.

Visszatekintve, Lengyelországot a 69 éves Balcerowicz gazdasági sikersztorinak tartja: hazája 1989-hez képest megduplázta bruttó hazai össztermékét (GDP). Mindez nem mondható el például Ukrajnáról, az egykori szovjet tagköztársaság teljesítménye még az 1989-es szintet sem éri el. A többi kelet-közép-európai ország e két véglet között mozog. Azok az államok sikeresebbek, amelyek reformokkal adnak impulzusokat a gazdaságnak. – Reformokból tulajdonképpen sosem elég – tette hozzá.

 

A volt liberális politikus, a Szabadság Unió nevű centrista párt exvezetője nem tagadja, hogy a szabadpiac elkötelezett híve. – Totális félreértésben élnek azok, akik a szabadpiacot az anarchiával azonosítják – fakadt ki. Szerinte a szabadpiacon a jogállamiság érvényesül, a politika nem nyúl bele önhatalmúlag a versenybe, nem vezet be szektorális adókat, nem jelöli ki a győzteseket és a veszteseket. A szabadpiacnak jó államra és jó kormányzásra van szüksége, olyan adminisztrációra, amely regulátorként pártatlanul kényszeríti ki, hogy mindenki betartsa a játékszabályokat.

Leszek Balcerowicz
Leszek Balcerowicz
Koncz György

A 2008–2009-ben kirobbant válság ellenére az eurót szintén sikersztorinak nevezi. Az eredendő bűnt akkor követték el, amikor politikai okból beengedtek az eurózónába a maastrichti kritériumokat láthatóan nem teljesítő országokat. Balcerowicz szerint most nem az eurózónás csatlakozás a kulcskérdés hazája számára. Sokkal fontosabb feladat a költségvetési hiány csökkentése, a reformok, a deregulációs intézkedések és a privatizáció véghezvitele. – Ha az alapok rendben vannak, vagyis érvényesül a jogállamiság, a magántulajdon tisztelete, stabilak a pénzügyek, pártatlan és profi a közigazgatás, akkor teljesen mindegy, hogy egy országban mi a fizetőeszköz – hangoztatta a legmagasabb lengyel állami kitüntetéssel, a Fehér Sas Érdemrenddel elismert közgazdászprofesszor.

A Lengyelországot tavaly ősz óta abszolút többséggel irányító Jog és Igazságosságról (PiS) úgy véli, hogy gazdasági programját tekintve a párt legfeljebb pszeudokonzervatívnak mondható. – A PiS-kabinet a legbaloldalibb lengyel kormány a rendszerváltás óta. Miközben csökkenteni kellene a költségvetési hiányt, ők költekezni akarnak és piaci ellenreformokban gondolkodnak – fejtegette. Paradoxnak nevezte, hogy miközben a PiS bálványozza Orbán Viktort, a nyugdíjkorhatár ügyében pont ellenkező irányba megy, mint a magyar kormányfő. Beata Szydlo miniszterelnök csökkenti, miközben a Fidesz növelte és lényegében felszámolta a korkedvezményes nyugdíjazást. A már felsorolt problémákkal együtt a PiS egy jó állapotban lévő, többet exportáló, mint importáló Lengyelországot vett át. Van igazi ellenzék, és jól szervezett a civil társadalom ellenállása. A problémák később és brutálisabban fognak megmutatkozni, amikor a kormányzó párt megpróbálja beváltani választási (szociális) ígéreteit.

Az Európai Uniót érő belső támadásokról úgy gondolja, hogy sok szempontból jogos a kritika, az unió messze nem tökéletes, de a bomlasztás, a dezintegráció súlyos árát a periférián lévő kelet-közép-európai tagállamok fogják megfizetni.

Névjegy

LESZEK BALCEROWICZ 1947-ben született Lipnóban. Varsóban, majd a New York-i St. John's Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát. 1969-től az 1981-es szükségállapotig a lengyel kommunista párt (LEMP) tagja. A rendszerváltást követően pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes (1989–1991, 1997–2000). 2001–2007 között a Lengyel Nemzeti Bank elnöke. Volt szejm-képviselő, 1995–2000 között a Szabadság Unió centrista párt vezetője. Jelenleg a FOR nevű civil szervezet elnöke.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.