Pedig Cameronnak rendkívül fontos, hogy milyen úton halad tovább az EU, hiszen az EP-választások eredménye – amelyen a szélsőséges brit függetlenségi párt (UKIP) végzett első helyen – megmutatta, hogy a britek jó része nem elégedett a dolgok jelenlegi állásával. Jövőre ráadásul parlamenti választásokat tartanak, és Cameron tavaly megígérte, hogy a konzervatív párt újraválasztása esetén 2017-ben népszavazáson döntenek Nagy-Britannia EU-tagságáról.
Juncker megválasztása az EB elnökévé azonban katalizátor lehet ebben a folyamatban. Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora szerint, amennyiben a luxemburgi politikus kerül a bizottság élére, biztosra vehető, hogy jelentősen felerősödik az eddig is komoly EU-ellenesség a szigetországban.
Sokan azonban nem bánnák, ha Juncker megkeverné a már most is hullámzó állóvizet. „Számos konzervatív párttag és vezető kifejezetten örülne Junckernek, mert azt mondják, hogy óriási szolgálatot tenne nekik, ugyanis rendkívül kiélezné a brit-EU viszonyt" – vázolta fel a szakértő a Népszabadságnak az egyik lehetséges forgatókönyvet.
|
Orbán Viktort a minicsúcsra nem hívták meg
Maja Suslin/Scanpix / Reuters |
Cameron tehát nagyon ingoványos talajon egyensúlyozik, és bár Egedy szerint a brit konzervatívok élesen euroszkeptikus, esetenként Európa-ellenes platformot foglalnak el, Cameron többször hangsúlyozta: szeretné, ha Nagy-Britannia az EU-ban maradna, ám ennek egy megújult uniónak kell lennie. Ezt hangsúlyozta a minap Budapesten járó Richard Crowder, a brit külügyminisztériumban működő, az EU jövőjéért felelős osztály vezetője is.
„Mind a magyar, mind a brit kormány egyetért abban, hogy a legfontosabb teendő a gazdaság fellendítése, a versenyképesség növelése, valamint a munkahelyteremtés. El kell törölni néhány, az egységes piacon meglévő akadályt, illetve növelni kell az egyes kormányok szerepét " – mondta lapunknak Crowder, aki szerint vissza kell adni az emberek EU-ba vetett hitét, és a szervezetnek a jövőben sokkal elszámoltathatóbbnak kell lennie.
Kérdés, hogy sikerül-e visszaadni a britek – kezdetektől fogva gyenge lábakon álló – EU-ba vetett bizalmát. Ha nem, egy esetleges referendum akár precedens-értékű is lehet. A magyar szakértő szerint a britek komoly gazdasági kihívással néznének szembe, hiszen míg a csatlakozás idején a nemzetközösség tagországai jelentették számukra a fő piacot, mostanra az európai piac jóval jelentősebbé vált.
A válás azonban nemcsak a briteknek, de a tagországoknak is fájdalmas lehetne. „A történelem megmutatta, hogy a példák meglepően ragadósak tudnak lenni. Bár ennyire EU-ellenes ország talán nincs az unióban, nem lehet tudni, hogy ez esetleg nem ad-e valakinek ötletet. Ezzel a potenciális következménnyel is számolni kell" – figyelmeztet Egedy.
