„Egy férfi előttem tárgyalt az IS egyik emberével családtagjainak kiszabadításáról. Az anyját hívta fel, akinek telefonja időnként kapcsol, időnként nem. A férfi akkor tudott tárgyalni beteg édesanyja és két kislánya életéről, ha felvette valaki a telefont. Voltam Afganisztánban, Líbiában, láttam cunami utáni állapotokat, de a jelenlegi helyzetben a legrosszabb az, hogy nem lehet tudni, mi lesz a fogvatartottakkal. Kérdeztem erről az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalát (OCHA), akik a menekültek helyzetével foglalkoznak, ők viszont csak annyit mondtak, hogy menjek az iraki kormányhoz ezzel a problémával."
Van, ahol zavartalanul folyik az élet
Mint Bálint mondja, Erbílben zavartalanul folyik az élet, eltekintve a szállodákra kitett "Fegyvert bevinni tilos" tábláktól. Ezen kívül nem érzi az ember, hogy 65-70 kilométerre ott van az ISIS. Ugyanúgy működik minden, mennek a munkások, folyik az olajkitermelés, csak több ellenőrzési pont van, a repülőteret nagyon szigorúan őrzik.
|
| A menekültek nagyjából 20 százaléka kapja meg a méltó ellátást |
„Azt lehet látni, hogy fokozott biztonsági készültség van, de azt nehezen tudom elképzelni, hogy a pesmergák (kurd fegyveres erők) a nemzetközi összefogással ne előznék meg az Iszlám Állam térnyerését. Tényleg nem beszélhetünk igazi harcosokról, az IS-nek nagyon felszerelt és kiképzett, de kis létszámú katonasága van, csak a hatalmi vákuum miatt tudtak teret nyerni. Volt olyan, hogy 30 ezres várost 20-30 terrorista el tudott foglalni, mert a helyiekben is volt egyfajta pozitív hozzáállás" – írja le a helyzetet a segélyszervezet munkatársa, aki hozzáteszi: „Egy tizenéves lány azt mondta, a Dásh elvette a jövőjüket. Szerintem nemcsak a jövőjüket, hanem a múltjukat is. A jelenük az nagyjából biztosított."
Van, ahol már van víz, de van, ahol több ezren vannak összezárva a 40-45 fokban, tűző napon. De nem is fér el mindenki... 10-15 százalék táborokban van, 20-30 százalék utcán, rokonoknál, másik egyötöd egyházaknál, templomokban szállt meg, megint 10-15 százalékot pedig több mint hatszáz iskolában sikerült elszállásolni. De az oktatást is meg kell oldani valahogy, a tél közeledtével pedig a fűtés is nagy kihívás lesz. Megvannak a humanitárius minimumkövetelmények, hány főre kell, hogy jusson egy mosdó, hány kalória kell egy embernek egy nap legalább. Minden erőfeszítés ellenére is azonban a menekültek nagyjából 20 százaléka kapja meg a méltó ellátást.
A menekültek ellátását az ENSZ és a helyi, duhoki kormányzat koordinálja. Felveszik az adatokat, hogy kinek mire van szüksége, hogy például a duplikációkat elkerüljék. Akkor jó a koordináció, ha egy új segélyszervezet belépésekor kap egy listát, hogy hol, mire van szükség.
|
| Sokan külföldön próbálkoznának, mások hazamennének |
„Jelen pillanatban ez ott tart, hogy összeírják, melyik segélyszervezet, hol, mit dolgozik. A koordinációval életeket lehet menteni. Az ENSZ még nem is tudta kialakítani a menekültügyi rendszerét, kiosztani a menekültügyi kártyákat, ami alapján például élelmiszert igényelhetnének a menekültek, olyan hamar megnőtt a számuk" – nyilatkozta lapunknak Bálint.
Látott olyan menekülttábort, amely a semmi közepén volt, ahol néhány sátor köré szögesdrótot húztak fel, de nem volt mosdó vagy vízellátás. Egyesek még azokban a ruhákban vannak, amelyekben elhagyták otthonaikat.
Sokan próbálnak külföldre menni, sokan vissza akarnak menni. A Ninive-fennsíkon, autonóm területen szeretnének élni, ott, ahol már ezer éve élnek.
Az IS üldözi a keresztényeket is
A menekültek többségében keresztények, illetve jazidiek. A segélyszervezetek tudomása szerint több mint száz keresztény van még IS-fogságban, őket leginkább rabszolgának adják el. „Képet láttunk arról, hogy fiatal lányokat ketrecbe tartva árusítanak" – mondja. „Olyan szerencsés történetekről is hallottunk, mikor vissza tudtak vásárolni egy-két embert, akit korábban eladtak. De nyilván ez egy nagyon kis százalék. A keresztények tudták, hogy ha áttérnek az iszlámra, akkor is vagy megölik, vagy elküldik őket harcolni, mindent hátrahagytak a hitükért. Azért kellett elhagyni házaikat, otthagyni templomaikat, mert ők keresztények. Ez gyakorlatilag üldöztetés, népirtás" – mondja Bálint.
|
Az erbíli menekülttáborban
Ökumenikus Segélyszervezet |
Az Iszlám Állam még júliusban állította válaszút elé az iraki keresztényeket: vagy áttérnek az iszlám hitre, vagy dzsizját, azaz nem muszlimok muszlimoknak járó adóját fizetik, vagy meghalnak. Később az adófizetési lehetőséget visszavonták.
„Nagyon megdöbbentő és megrázó, hogy több mint ezer éve létező egyházak szűntek meg létezni. A moszuli örmény egyház püspökével beszéltem, azt mondta, volt néhány órája, hogy összeszedje az egyház iratait. A templomokat és mindent, ami az egyházhoz tartozott és az egyház létezését biztosította, azt ott hagyták."
Az Ökumenikus Segélyszervezet augusztus 31-én az evangélikus miséken tartott külön gyűjtést a kurdisztáni menekültek megsegítésére. Csak ebből a gyűjtésből a várt eredmények szerint 5 millió forint gyűlt össze. Ebből az Erbílben működő menekülttáborokat látják el élelmiszerrel, higiéniás eszközökkel és ivóvízzel, a tervek szerint azonban további helyeken is segítenének majd.
