Ha ezek nem lettek volna, más ürügyet találtak volna, hogy „visszafogják Oroszország növekvő lehetőségeit", mert mindig ez történik, ha Moszkváról „valaki úgy gondolja, hogy túlságosan erőssé és önállóvá vált" – fejtegette. Majd így folytatta: „Vagy szuverének maradunk, vagy feloldódunk, elveszünk a világban". Putyin arra figyelmeztetett, hogy „Oroszországgal értelmetlen az erő pozíciójából tárgyalni". Mint hangoztatta, ez nem járt sikerrel az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején sem, akkor, amikor belső gondokkal küzdöttek, és szavai szerint jugoszláv mintára szívesen szétdarabolták volna az országot.
Ugyanakkor kijelentette: Moszkva – bár más régiókkal, Dél-Amerikával, Afrikával és Ázsiával szorosabb kapcsolatokra törekszik – kész az együttműködésre Európával és az USA-val. Nem törekednek elszigetelődésre, idegengyűlöletre, ellenségkeresésre, mert „mindez a gyengeség jele, mi viszont erősek és magabiztosak vagyunk" – mondta.
Oroszországnak saját magára kellene támaszkodnia
A belpolitikai kérdések közül csak keveset – főként szociális és oktatási problémákat – érintett Putyin, nem tehette meg viszont, hogy ne szóljon részletesen a gazdaságról. Az elemzők a beszédnek éppen ezt a részét várták a legnagyobb figyelemmel. Külpolitikai fordulatra ugyanis nem lehetett számítani, az olajár csökkenése és a szankciók miatt a pénzügyminisztérium számításai szerint évente 140 milliárd dollárt vesztő, recesszióba hajló orosz gazdaság élénkítését célzó tervek bejelentésére viszont igen. Putyin szavaiból az tűnt ki, hogy szerinte egyrészt a gazdaságot valamelyest liberalizáló intézkedésekkel, másrészt azzal lehet orvosolni a bajokat, ha Oroszország elsősorban önmagára hagyatkozik, a hazai termelést, fejlesztéseket ösztönzi.
Ki kell törni a gazdasági stagnálásból, 4-5 év alatt a világátlagnál gyorsabb növekedést kell elérni, a termelékenységnek évente legalább 5 százalékkal kell javulnia, és középtávon négy százalék körül kell tartani az inflációt – adta ki a jelszót. Ehhez egyebek közt hadat üzent az offshore vállalatoknak, stabilabb adórendszert, a problémamentes cégeknek kevésbé szigorú hatósági ellenőrzést, az új vállalkozásoknak kétéves adómentességet, a külföldről hazatérő tőkének pedig büntetlenséget ígért, vagyis azt, hogy nem fogják firtatni a pénz származását.
Az olajbevételekből felhalmozott nemzeti jóléti alapból támogatást kaphatnának a hazai bankok, ösztönöznék az import ésszerű kiváltását, elsősorban saját erőkre kell számítani a műszaki fejlesztésekben is, Oroszországban ugyanis megvan a képesség, hogy technológiaexportőrré váljék – sorolta a feladatokat Putyin, aki úgy vélekedett, hogy a rubel árfolyamesésével helyzetbe kerülhetnek a hazai termelők, a valutapiaci spekulációkat azonban a jegybanknak meg kell akadályoznia.
Hackerek leplezték le Romániában „Oroszország barátait”?
Több román közéleti személyiség vállalta az orosz elnök ideológusának tartott Alekszandr Dugin felkérésére, hogy létrehoz Romániában egy Moszkva-párti véleményformáló csoportot – állítja a Texty ukrán hírportál.
A bukaresti sajtó által idézett jelentés szerint az állítólagos támogatói csoportot orosz számítógépes kalózok leplezték le, miután feltörték Dugin egyik közeli munkatársának e-mail fiókját. Az ukrán portál birtokába jutott, az „1. melléklet” című dokumentum Oroszország támogatói közé sorolja Ion Iliescu volt államfőt, Adrian Nastase egykori miniszterelnököt, valamint írókat, politológusokat és szociológusokat.
Az érintettek cáfolták a híresztelést. Ugyanakkor a listán szereplők közül többen valóban kapcsolatba léptek Duginnal. Ilie Badescu, a Román Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója például elismerte, hogy találkozott az orosz filozófussal, hiszen ő írt előszót az Oroszország geopolitikája című könyve román kiadásához.
Adrian Nastase, aki tavaly szeptemberben maga is találkozott Bukarestben az eurázsiai gazdasági közösség elméletének kidolgozójával, most azt mondta: inkább a névsor szerzője Moszkva ügynöke. Kakukktojás a listán Dan Puric pantomimes, aki saját szavai szerint jól szórakozott azon, hogy Oroszország barátja lenne. Egyébként néhány napja Romániában is portált indított a Russia Today orosz állami hírcsatorna, amelynek nem titkolt célja, hogy „orosz szemmel” láttassa az eseményeket. (Bukaresti tudósítónktól)
