Mindenki elfogadta a békéről szóló útiterv logikáját – állította Petro Porosenko ukrán elnök, de ennek egyelőre kevés a látszata. A háború tart, a donyecki és luganszki lakosság helyzete is tragikus.
hirdetés
Fegyvernyugvást az az egy nap sem hozott, amelyen át a felek Minszkben tárgyaltak a háborúskodás lezárásáról. Miközben a fehérorosz fővárosban megállapodtak abban, hogy később tovább tárgyalnak, az orosz fél nyilvánvalóan új frontot nyitott az ország déli részén Novoazovszk és Mariupol között.
Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök a minszki tárgyalásokon. Még a Krím is alku tárgya Mykola Lazarenko / Reuters
Már korábban érkeztek olyan jelentések, hogy páncélos oszlop (egy zászlóaljnyi) bukkant fel „a semmiből" a délkelet-ukrajnai város közelében és lőni kezdte Novoazovszkot. Az ukránok szerint féltucat lakott települést elfoglaltak az orosz katonák. Riportjaik pedig feltételezik, hogy az oroszok tengeri deszanttal szálltak partra az Azovi-tenger ukrán oldalán. Egyelőre az a helyzet, hogy az ukrán hadvezetés friss erőket dobott át Novoazovszkba.
Eközben az oroszok állítólag a határon túlról ágyúzzák a várost. Vlagyimir Putyin orosz elnök Minszkben megismételte bon mot-ját, miszerint még nem látott orosz katonákat Ukrajnában, de látott ukránokat, akik Oroszországba menekültek. Mármint a szeparatista erők elől.
A jelenlegi hadi helyzetet úgy lehetne leírni, hogy az ukrán fegyveres előre nyomulnak az orosz határ felé, miközben a szeparatisták egymástól elszigetelt területekre szorulva védekeznek. Rendszeres támogatást és utánpótlást kapnak az orosz hadseregtől, időnként orosz kommandókat is bevetnek. A kosztromai orosz légideszant alakulathoz tartozó katonák ellen az ukránok gyorsított bírósági eljárást indítanak.
Eközben nagyon keveset lehet tudni arról, milyen politikai alku lehetséges Moszkva és Kijev között a béke érdekében. Putyin feltehetően ragaszkodik ahhoz, hogy a donyecki és luganszki „népköztársaság" autonómiáját az ukránok ismerjék el, beleértve a jelenlegi vezetés folyamatosságát is, amiért talán még a gázárból is hajlandó lenne engedni a jövő héten kezdődő tárgyalásokon. Porosenko viszont az orosz-ukrán határ lezárását akarja elérni. Cserébe valamilyen nyelvi és kulturális engedményeket adna az orosz nyelvű Kelet-Ukrajnának. Krím státusza is alkutéma. Putyin szeretné elérni, hogy a Nyugat enyhítsen a szankciókon, amelyeket a Krím annektálása miatt vezettek be.
Letartóztatott orosz katonák egy csoportja egy kijevi sajtótájékoztatón. A Kreml azt állítja, tévedés történt Valentyn Ogirenko / Reuters
hirdetés
Porosenko ezt ellenzi, különösen, hogy októberben Ukrajnában parlamenti választások lesznek. A választási harc egyelőre a kormánytáboron belül zajlik. Julija Timosenko Batykivscsina (Haza) pártjából máris kilépett Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök és Olekszandr Turcsinov, aki a parlament elnöke volt eddig. Porosenko máris invitálja őket egy új pártalakulatba.
