galéria megtekintése

Politikai válság kerülhet a karácsonyfa alá is

2 komment


Körösi Ivett

Egy éven belül harmadszor tarthatnak választásokat. A kis pártok erősödése európai tendencia – mondta lapunknak egy szakértő.

A politika válság lehet az idei karácsonyi menü egyik fő fogása a spanyol otthonokban, hiszen az ibériai országban kilenc hónapja nem sikerül kormányt alakítani, és lehetséges, hogy egy éven belül harmadszorra is parlamenti választásokat tartanak december 25-én.

Rajoy a második bizalmi szavazáson. Ismét veszített
Rajoy a második bizalmi szavazáson. Ismét veszített
Susana Vera / Reuters

A jelek szerint azonban Mariano Rajoy ügyvivő néppárti (PP) kormányfő sem akarja, hogy a politika „belerondítson" az ünnepekbe. A madridi kormány jelezte: ha október 31-ig nem sikerül megegyezni, és újabb választásokat írnak ki, módosítják a választási törvényt, hogy karácsony előtt letudják a voksolást. A megegyezés esélyeiről azonban nehéz prognózisokba bocsátkozni, hiszen a négy nagy párt kilenc hónapja birkózik egymással, s egyelőre egyik sem hajlik kompromisszumra.

 

A tavaly decemberi, majd a júniusi választások is hasonló eredménnyel zárultak: a Néppárt ugyan győzelmet aratott, de egyik alkalommal sem tudott a parlamenti többséghez elegendő mandátumot szerezni. A korrupciós botrányokban hitelét vesztett konzervatívokkal egy olyan párt sem akar szövetségre lépni, amellyel sikerülne többségi kormányt alakítani. A kisebbségi vezetésre sincs lehetőség, miután Rajoy a közelmúltban ismét elbukott a bizalmi szavazáson.

Antoni Gutiérrez Rubít, a Navarrai Egyetem lapunknak nyilatkozó oktatóját nem lepi meg a spanyol belpolitikában eddig egyedülálló patthelyzet. – A politikai kultúra átalakulásának vagyunk szemtanúi. Az elmúlt negyven évben nem voltak alternatívák a spanyol parlamentben, csupán két erő [a szocialisták és a Néppárt] váltotta egymást. Sosem volt ennyi párt, ezért ilyen nehéz most. Kezd kialakulni egy olyan politikai kultúra, amelyben az alternatívák párbeszéd és koalíció útján jönnek létre. Ám erre nem nagyon van példa errefelé – mondja a Népszabadságnak Rubí, aki szerint európai tendenciáról van szó.

A gazdasági válság kirobbanása után az európai választópolgárok sokkal kritikusabban kezdték szemlélni a politikát. – Ez politikai válsághoz is vezetett, annak hatására pedig számos populista, a bonyolult folyamatokat a végletekig leegyszerűsítő kispárt jött létre – teszi hozzá az elemző.

Rubí úgy véli, a spanyolok akkor jutnak csak ki a zsákutcából, ha a pártoknak sikerül mérlegelniük, hogy melyik a kisebbik rossz: az újabb választások vagy egy rossz alku. Ezt csak akkor látják majd, ha lezajlanak a szeptember 25-i regionális – baszk és galíciai – választások, s némileg enyhül a nyomás a pártokon. Rubí szerint a vezetők közben folyamatosan figyelik a közvéleményt, hiszen az sem mindegy, a spanyol emberek kit tartanak felelősnek a politikai kudarcokért. Pláne, ha a jelenlegi krízist gazdasági visszaesés követi.

A 46 milliós ország éppen hogy csak kilábalt a válságból, s egyelőre úgy tűnik, hogy a mutatókon nem hagyott nyomot a belpolitikai helyzet. Éltető Andrea, az MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének (MTA KRTK) tudományos főmunkatársa szerint nem szabad elfelejteni, hogy Spanyolországban erős a decentralizáció, nem minden a központi kormányon múlik. – Elműködik az ország kormány nélkül is, bármilyen szokatlan ez. Viszont, ha bármi váratlan esemény történik – például külső válság vagy valamilyen sokk éri az országot –, akkor gondot okozhat a kormány hiánya – kommentálta lapunknak a helyzetet a Spanyolország-szakértő.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.