Politikai válság kerülhet a karácsonyfa alá is

A tavaly decemberi, majd a júniusi választások is hasonló eredménnyel zárultak: a Néppárt ugyan győzelmet aratott, de egyik alkalommal sem tudott a parlamenti többséghez elegendő mandátumot szerezni. A korrupciós botrányokban hitelét vesztett konzervatívokkal egy olyan párt sem akar szövetségre lépni, amellyel sikerülne többségi kormányt alakítani. A kisebbségi vezetésre sincs lehetőség, miután Rajoy a közelmúltban ismét elbukott a bizalmi szavazáson.

Antoni Gutiérrez Rubít, a Navarrai Egyetem lapunknak nyilatkozó oktatóját nem lepi meg a spanyol belpolitikában eddig egyedülálló patthelyzet. – A politikai kultúra átalakulásának vagyunk szemtanúi. Az elmúlt negyven évben nem voltak alternatívák a spanyol parlamentben, csupán két erő [a szocialisták és a Néppárt] váltotta egymást. Sosem volt ennyi párt, ezért ilyen nehéz most. Kezd kialakulni egy olyan politikai kultúra, amelyben az alternatívák párbeszéd és koalíció útján jönnek létre. Ám erre nem nagyon van példa errefelé – mondja a Népszabadságnak Rubí, aki szerint európai tendenciáról van szó.

A gazdasági válság kirobbanása után az európai választópolgárok sokkal kritikusabban kezdték szemlélni a politikát. – Ez politikai válsághoz is vezetett, annak hatására pedig számos populista, a bonyolult folyamatokat a végletekig leegyszerűsítő kispárt jött létre – teszi hozzá az elemző.

Rubí úgy véli, a spanyolok akkor jutnak csak ki a zsákutcából, ha a pártoknak sikerül mérlegelniük, hogy melyik a kisebbik rossz: az újabb választások vagy egy rossz alku. Ezt csak akkor látják majd, ha lezajlanak a szeptember 25-i regionális – baszk és galíciai – választások, s némileg enyhül a nyomás a pártokon. Rubí szerint a vezetők közben folyamatosan figyelik a közvéleményt, hiszen az sem mindegy, a spanyol emberek kit tartanak felelősnek a politikai kudarcokért. Pláne, ha a jelenlegi krízist gazdasági visszaesés követi.

A 46 milliós ország éppen hogy csak kilábalt a válságból, s egyelőre úgy tűnik, hogy a mutatókon nem hagyott nyomot a belpolitikai helyzet. Éltető Andrea, az MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének (MTA KRTK) tudományos főmunkatársa szerint nem szabad elfelejteni, hogy Spanyolországban erős a decentralizáció, nem minden a központi kormányon múlik. – Elműködik az ország kormány nélkül is, bármilyen szokatlan ez. Viszont, ha bármi váratlan esemény történik – például külső válság vagy valamilyen sokk éri az országot –, akkor gondot okozhat a kormány hiánya – kommentálta lapunknak a helyzetet a Spanyolország-szakértő.