Az Index a pert 2013-ban jogerősen elveszítette, ami nem volt meglepő, hiszen Péterfalvi Attila korábbi adatvédelmi ombudsman az MTI hírigazgatójának kérésére 2004-ben leszögezte, hogy az utcán szolgálatot teljesítő „rendőr nem közszereplő, ha nincs döntési jogköre közpénzek felhasználásával vagy közhatalom gyakorlásával kapcsolatban". A bíróságok pedig ezt az értelmezést tették magukévá, hiszen az egyenruhások önálló döntési jogosultsága meglehetősen korlátozott.
A Kúria egyébként 2012-ben hozott is egy jogegységi határozatot, amelyen jelezték, hogy a képmáshoz való jog mindenkit megillető alanyi jog, amit csak közszereplők esetében lehet korlátozni. Leszögezték ugyanakkor, hogy „bár a rendőri munkavégzés közhatalom-gyakorlásnak minősül, az a rendőri intézkedés tartalmától függetlenül nem tekinthető közszereplésnek".
A hírportál viszont nem adta fel, és az Ab-hez fordult. Az volt ugyanis az álláspontjuk, hogy a rendőr nem magánember, hanem az állam közhatalmat gyakorló képviselője, mintegy „arca". Így szerintük mindenkinek joga van a tevékenységüket a sajtón keresztül is megismerni, és az egyenruhások személyiségi jogait felülírja a sajtószabadság, mint alkotmányos alapjog.
Az Ab pedig az Indexnek adott igazat. Vagyis: az elmarasztaló ítéletet alaptörvény-ellenesnek minősítették, s azt megsemmisítették. A bírák kimondták: „valamely jelenkori eseménnyel kapcsolatban a nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az eseménnyel összefüggésben az engedélyük nélkül nyilvánosságra hozható".
A rendőri bevetés pedig mindenkor a „jelenkor eseményének minősül", ezért az ilyen esetekben készített felvétel „a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának (...) sérelmét jelenti". Tehát a „nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik, a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatásához kötődik".
Ez viszont az Ab szerint nem feltétlenül igaz akkor, ha a képen csak egyetlen személy látható. „Ilyenkor a sajtószabadság és a méltóságvédelmen alapuló képmáshoz való jog közötti érdekütközést egyedi mérlegeléssel kell feloldani" – fogalmaztak a bírák. Vagyis: „azt kell vizsgálni, hogy a személy képmása, ennek a nyilvánosságra hozatala a jelenkor történéseinek bemutatása, illetve a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás körébe tartozik-e". A konkrét ügyekben eljáró bíróságoknak tehát adtak nem kis mozgásteret.
Az Ab-határozat kihirdetése után a Kúria a Fővárosi Ítélőtáblát új eljárás lefolytatására utasította, jelezve, hogy a konkrét ügyben vizsgálják meg egyebek mellett „a tudósítás alapjául szolgáló jelenkori esemény jellegét, a közhatalom megnyilvánulásának módját". Vagyis: szituációhoz kötötten állapítsák meg, hogy a felvételek elkészítése és felhasználása érint-e a rendőrök „emberi mivoltának legbensőbb lényegét". Ha nem, a fotók közzétételével nincs semmi baj.
Az ítélőtábla ismét hangsúlyozta, hogy az utcán szolgálatot ellátó rendőr nem közszereplő, ezért jogosult arra, hogy a „saját testével, arcával maga rendelkezzék". Ezt az önrendelkezési jogát pedig az sem írja korlátlanul felül, ha egy sajtótermék jelenkori eseményről tudósít. A bíróság az ítélet indokolásában nem vitatja: az egyenruhások demonstrációja közérdeklődésre tartott számot, de azon a biztosítást végző rendőrök jelenléte nem volt olyan jelentőségű – és a felvételek is csupán a helyszínen tartózkodásukat dokumentálták –, hogy arra tekintettel a képmás védelmével kapcsolatos jogukat figyelmen kívül hagyják.
Bodolai Lászlótól, az Index jogi képviselőjétől megtudtuk: az Ab korábbi döntésére hivatkozással felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriához. Azt pedig a legfelsőbb bírói fórum ítéletétől teszik függővé – közölte –, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak-e.
Majtényi: A sajtó az Ab-döntéshez tarthatja magát
Az Alkotmánybíróság nem egy jogszabályt, csupán egy konkrét ügyben hozott bírósági döntést semmisített meg. A testület tavalyi határozata azonban valamennyi bíróságra nézve kötelező érvényű – jelentette ki kérdésünkre Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke, volt adatvédelmi biztos. Sajátos helyzet – fogalmazott –, hogy ugyanezen ügyben a Fővárosi Ítélőtábla átértelmezte az Ab-döntést, és fenntartotta hatályában azt az ítéletet, amit az alkotmánybírák alaptörvény-ellenesnek minősítettek. Ebben a helyzetben szerinte az egyik lehetséges megoldás, hogy a sajtó az Ab-határozathoz tartja magát, és a közérdeklődésre számot tartó eseményekről készült felvételeken nem takarja ki a rendőrök arcát. A médiumok persze szerinte dönthetnek másként is, de úgy véli, az a rosszabbik megoldás.
Péterfalvi egyszer elbizonytalanodott
Érdekes, hogy Péterfalvi Attila 2007-ben – a 2006. őszi eseményekkel összefüggésben – az egyenruhások fotózhatósága kapcsán maga is a kételyeit fogalmazta meg. Akkor egy rendőr beadványa kapcsán azt írta, hogy „újra meg újra felmerült a kérdés: a helytelen rendőri intézkedés során valóban sérelmet szenvedett polgár vajon milyen úton tud érvényt szerezni jogorvoslati igényeinek?". Tehát maga is bizonytalan volt a tekintetben, hogy „az adott esetben jogszerűtlenül, illetve azonosító nélkül intézkedő rendőr (...) meddig maradhat felismerhetetlen az állampolgárok számára". Vagyis „fűződik-e ahhoz társadalmi igény, hogy egy konkrét esetben bűncselekményt megvalósító, másként nem azonosítható rendőrt ne fényképezzenek vagy filmezzenek le?" – tette fel a kérdést. Szerinte ezek a megfontolások is árnyalják azt a problémát, hogy készíthetnek, s közzétehetnek-e az egyenruhásokról a beleegyezésük nélkül felvételeket.
A Kúria sem mondta meg a tutit
Nagyjából a médiára bízta a Kúria, hogy mikor közölhető olyan fotó, amelyen felismerhetők a rendőrök – legalábbis ez következik a legfelsőbb bírói fórum idén januári jogegységi határozatából. Abban ugyanis mindössze azt mondták ki, hogy hatályon kívül helyezik azt a 2012 januárjában született határozatot, amely szerint olyan felvételeket, amelyeken a rendőrök felismerhetők, kizárólag az érintettek beleegyezésével lehet közzétenni.
– Ha azt kérdezik, mikor kell kitakarni a rendőr arcát, nem tudok biztos választ adni – jelentette ki Simonné Gombos Katalin bíró, a polgári kollégium szóvivője a döntést követő sajtótájékoztatón. Ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a tavalyi alkotmánybírósági döntésből kell kiindulni. Annyiban viszont segített, hogy elmondta: véleménye szerint egy országos jelentőségű, nagy közérdeklődésre számot tartó tömegrendezvény esetén valószínűleg közölhető olyan fotó, amelyen a rendőr felismerhető.
Ugyanakkor óvatosságra intett az olyan esetekben, amelyek jelentősége kisebb, illetve nem valamilyen fontos közügyről van szó. Kérdésünkre leszögezte, hogy ugyanez lehet a helyzet egy egyedi rendőri intézkedésnél is. Simonné Gombos Katalin úgy véli, az efféle esetekben vélhetően marad ez eddigi bírói gyakorlat. Igaza lett: tényleg maradt, viszont nem csak a kisebb jelentőségű ügyekben, az Index meg vesztett.
