A problémák gyökerét egyszerre kell a kínai gazdaságban és a politikában keresni. A növekedés lendülete alábbhagyott, amit látványosan jelez a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index. E fontos gazdasági mutató decemberben 48,2 volt, vagyis tizedik hónapja folyamatosan az 50-es érték alatt maradt, ami a teljesítmény csökkenésére utal. A világszerte irányadónak tekintett Nomura bankház elemzése szerint az előző negyedév 6,9 százaléka után 2015 utolsó három hónapjában „csak” 6,4 százalékkal nőtt a kínai GDP.
A kínai börzéken még mindig érezhetőek a nyári óriási zuhanás utóhatásai: akkor egyetlen nap alatt a befektetők 400 milliárd euró, azaz két görög mentőcsomagnyi pénze párolgott el. Persze miután az utóbbi években a befektetők túlzó mértékben lapátoltak forrásokat az ázsiai országba, kisebb buborék jött létre, amely a romló gazdasági előrejelzések miatt kipukkanással fenyegetett. Ennek utóhatásait is állami beavatkozással, például a nagyrészvényesekre vonatkozó kereskedelmi korlátozással próbálták meg enyhíteni.
A moratórium január 8-án járna le, s mivel mindenki elképesztő eladási hullámmal számol, az ígéretek szerint a szigorítást fenntartják vagy újjal váltják fel. A Reuters által megkérdezett szakértők szerint a tőzsdék stabilizálását igencsak megnehezíti, hogy az állami intervenció indokolatlanul magas szinten tartotta a részvényárfolyamokat. Azaz nem csökkentette a buborék méretét, miközben a befektetéseken elérhető profit is csökkenőben van. A kereskedés korlátozása nemcsak ingadozóvá tette a piacokat, hanem elriasztotta a hosszú távon számoló külföldi befektetőket is – vonzotta viszont a gyors haszonra lesőket.
Gyengült a jüan is, árfolyama 2011 májusa óta most a legalacsonyabb, 1 dollárért több mint 6,5 jüant adnak, de a piac további leértékelést vár. (Mivel a forint folyamatosan gyengül a dollárral szemben, a jüan a magyar pénzhez viszonyítva folyamatosan emelkedik.)
A kínai gazdaság úgy lassul, ahogyan a befektetésektől és a termeléstől a fogyasztás és a szolgáltatások felé halad – idézte a Vedomosztyi orosz üzleti napilap Maurice Obstfeldet, az IMF vezető közgazdászát. Az amerikai szakember szerint a kínai lassulás az import és a nyersanyagigény csökkenésével jár, ennek pedig komoly globális következményei vannak.
A Financial Times szerint a pekingi kormány intézkedései sem a stabilizáció irányába hatnak. Az állami vállalatok utasítást kaptak arra, hogy találjanak munkát annak a mintegy 300 ezer katonának, aki a haderőreformot kísérő létszámcsökkentés következtében kikerül a munkaerőpiacra. Márpedig a hasonló intézkedések aláássák a hatékonyságot – írta a londoni gazdasági lap.
