Avakov állításait független forrásból egyelőre nem erősítették meg, de az UNIAN hírügynökség szerint a hadseregnek az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) erői páncélozott harci járművekkel segítenek, a város felett pedig helikopterek köröznek.
Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök eközben Kijevben bejelentette, hogy feloszlatják a 25. légi szállítású dandárt, amelynek az egyik egysége a héten harc nélkül hat páncélozott harci járművet adott át orosz szeparatista milicistáknak. „A törvény előtt fogjuk felelősségre vonni azokat a katonákat, akik ilyen gyávaságban bűnösek” – mondta a miniszterelnök. A döntés nyilvánvalóan hadbíróságot jelent az érintett katonák számára.
Az SZBU csütörtökön egyébként kiadott egy képet Igor Sztrelkovról, arról az orosz hírszerző tisztről, aki állítólag a szerte a donecki településen és végrehajtott épületfoglalási akciókat és egy orosz, illetve ukrán ügynökökből álló hálózatot koordinál Kelet-Ukrajnában. Célkeresztbe került Anatolij Vizir, a luhanszki fellebbviteli bíróság korábbi elnöke, aki nemrég Délkelet-Ukrajna államfőjének nyilvánította magát. Ellene államellenes szervezkedés gyanújával indított vizsgálatot az ügyészség.
Mariupol a donecki régió egyik olyan városa, amelyben az orosz szeparatisták az elmúlt napokban rendőrségi székházat és más kormányzati épületeket is elfoglaltak. Csütörtökön Genfben Oroszország, Ukrajna, az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselői csúcstalálkozón próbálnak megoldást találni a válságra. Ez az első négyoldalú csúcstalálkozó azóta, hogy novemberben Kijevben elkezdődött a Viktor Janukovics elnök megbuktatásához és közvetve a Krím félsziget elszakadásához vezető tüntetéssorozata.
|
Vlagyimir Putyin állítja: országának nincs köze a kelet-ukrajnai forrongáshoz
RIA Novosti / Reuters |
Csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök élő televíziós beszédet tartott, amelyben Ukrajnáról szóló kérdésekre is válaszolt. Elmondta, hogy Oroszország nem tart fenn kapcsolatokat a kelet-ukrajnai orosz szeparatistákkal, és nonszensznek nevezte, hogy a Kremlnek bármi köze lenne a forrongáshoz.
Bár – mondta – személy szerint bűncselekménynek tartja a donecki orosz szepartisták elleni ukrán katonai fellépést, Putyin a televíziós bveszéd alatt elárulta, hogy a Krím félszigeten orosz katonák álltak a helyi orosz önvédelmi erők mögött, illetve ők biztosították az annektáláshoz vezető népszavazást is – mindezt korábban egyszerűen letagadta –, és jelezte, hogy a Kreml részben a NATO bővítésének a veszélye miatt döntött a Krím annektálásáról. Ettől függetlenül Oroszország nem tart és nem is kell tartania az észak-atlanti szövetség bővítésétől – tette hozzá a Közvetlen kapcsolat című műsorban.
Ami a genfi csúcstalálkozót illeti, Putyin reményét fejezte ki, hogy nem csak afféle kirakat-tárgyalás lesz a dologból. Rengeteg közös érdekünk van. Oroszország és Ukrajna megállapodásra fog jutni – mondta. (Az Economist remek címlappal tippel, mi lehet ennek a megállapodásnak az alapja.) Jelezte azt is, hogy elfogadhatatlannak tartja a május 25-i ukrán elnökválasztást, amelynek az eredménye illegitim lesz, ha a jelenleg tervezett formában fogják megtartani.
Putyinnak egyébként a jelenlévő újságírók mellett feltehetett egy kérdést Edward Snowden is, aki tavaly Oroszországtól kapott politikai menedékjogot az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban végzett megfigyelési és lehallgatási programjainak a leleplezése után. Snowden Oroszország hasonló programjairól érdeklődött, Putyin pedig azt mondta, egy-egy bűnügyi vizsgálat esetében elrendel ilyesmit az orosz kormány is, de annyira „ellenőrizetlen méretekben”, mint az NSA nem csinálják a dolgot, és reméli, hogy nem is fogják.
Genfben eközben már megkezdődtek a tárgyalások. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton már szerda este találkozott Andrij Descsicja ukrán külügyminiszterrel, ma reggel pedig külön-külön John Kerryvel, az amerikai diplomácia vezetőjével is asztalhoz ültek. Kerry később orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszéléseket a genfi Intercontinentalban, amely tavaly a végül sikerrel zárult iráni nukleáris leszerelési tárgyalások helyszíne is volt. Délben mind a négyen leültek tárgyalni. Kerry ez előtt egy vállvonással intézte el a kérdést, hogy a csúcstalálkozótól mit vár. Bár Descsicja a saját bevallása szerint „optimizmussal és jóindulattal érkezett" Genfbe, a hangulatra jellemző, hogy Lavrovval nem lesz négyszemközti találkozója. A sajtótájékoztatónak otthont adó konferenciateremben egyelőre csak a csillagos-sávos amerikai zászlót látni, a többi résztvevőét nem.
Az eddig kiszivárgott részletek szerint az Egyesült Államok nem katonai jellegű segélyt ígért Ukrajnának, amelyben így sem fegyver, sem másféle védelmi felszerelés nem lesz benne. Az amerikaiaktól többek között Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök is kért katonai felszerelést, amikor nemrég Washingtonban járt.
