A PSZ jelentőségét az orosz propaganda eltúlozza – vélekedett Pyatt, és hasonló, de valamelyest óvatosabb álláspontot képviselt az uniós nagykövet is, aki megjegyezte, hogy – miként az a tavaly őszi parlamenti választásokon bebizonyosodott – a szélsőjobbos, nacionalista pártok és mozgalmak legfeljebb a lakosság két százalékát képesek mozgósítani.
|
Geoffrey Pyatt (balról a második) Petro Porosenko elnökkel az oldalán egy ukrán zászlóaljnál tartott látogatáson. A politikai elit kettős harcot vív
Handout / Reuters |
Tombinski ugyanakkor úgy véli, hogy figyelmen kívül hagyni sem szabad az ilyen erőket, és az ukrán államgépezetnek határozott intézkedéseket kell tennie, hogy megőrizze a fegyverhasználat, a rendfenntartó tevékenység kizárólagos jogát. Merthogy a helyi klánok közötti küzdelem következményének tartott munkácsi utcai harcok az uniós diplomata szerint az ország, a biztonsági szervezetek bizonyos gyengeségét is jelzik, no meg azt, hogy a szélsőséges csoportok mennyire összefonódtak a bűnözők világával. Tombinski ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a csempészethez, amely súlyos gond Kárpátalján, két fél kell, így
a határ túloldalán fekvő államoknak is komolyan kell venniük, kezelniük kell ezt a problémát.
Ukrajna tavaly június 27-én írta alá a társulási szerződést az Európai Unióval, ami tíz éve, még Viktor Juscsenko elnöksége alatt megkezdett, majd Viktor Janukovics hatalma idején is folytatott, most pedig új körülmények között zajló, nyilvános, átlátható folyamat eredményeként született meg – emlékeztetett Jan Tombinski. A kelet-ukrajnai válságra utalva hozzátette: nem gondolták volna, hogy az egyezmény megvalósítása ilyen drámai körülmények között zajlik majd, hiszen még emlékszik 2005-re, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, nem ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását. Aztán Moszkva váratlanul megkérdőjelezte, és még jóval a Majdan néven ismertté vált kormányellenes tiltakozó akciók 2013. novemberi kezdete előtt komoly gazdasági nyomással igyekezett megakadályozni, hogy Janukovics aláírja a társulási megállapodást.
|
PSZ-tüntetés júliusban Kijevben. Bűnözői csoportok sajátítják ki a jelképeket
Valentyin Ogirenko / Reuters |
Miközben Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök, az ország hiteleinek átütemezését szorgalmazva azt mondta, hogy kormánya olyan gondokkal szembesült, amilyennekkel az elmúlt két évben egyetlen másik európai állam, sem, és Görögország problémája semmiség az ukrajnaiakhoz képest, mindkét nagykövet meggyőződéssel vallotta, Kijev elkötelezett a reformok iránt.
|
A háború arca. Harctéri töltényhüvelyekből készülő Putyin-portré az ukrán képzőművész, Daria Marcsenko stúdiójában
Gleb Garanich / Reuters |
Tombinski szavaiból azonban úgy tűnik, hogy ez teljes egészében csak a politikai csúcselitre mondható el. Ők értik, mit kell tenni, és a háttérben komoly ösztönző erőt jelentenek a változásokat sürgető civil szervezetek is. Az államigazgatás alsóbb, végrehajtói szintjein azonban még nagyrészt „az előző rendszer gyermekei" ülnek – fejtegette. - Az EU éppen ezért nagy hangsúlyt fektet a közszolgálat reformjára, segít olyan embereket találni, akiknek „mentalitását nem a korábbi korszak formálta", hogy kialakuljanak a törvények végrehajtásának eszközei.
Megsérült egy EBESZ-megfigyelő
Teljes harckészültségbe helyezték a terroristaellenes hadműveletben részt vevő kormánycsapatokat a kelet-ukrajnai Sirokinéban, miután kedden megsebesült az EBESZ megfigyelő missziójának egyik tagja. A szervezet járőre ellenőrzést tartott végre a településen, amikor lövöldözést észleltek, majd mintegy öt méterre tőlük robbanás történt, a szétszóródó betondaraboktól pedig a férfi zúzódásokat és agyrázkódást szenvedett. Vasárnap Luhanszk megyei Scsasztya város közelében vették tűz alá az EBESZ embereit, és akkor a megfigyelőcsoport be is jelentette, hogy a konfliktusövezet bizonyos területein felülvizsgálja a tevékenységét.
„Ukrajna két háborút vív egyszerre, az egyiket az orosz agresszióval, a másikat pedig a gazdasági reformokért" – jelentette ki Geoffrey Pyatt, és kijelentette: még mindig orosz fegyveresek harcolnak az országban, és továbbra is érkeznek orosz fegyverszállítmányok. A megoldást a minszki rendezési megállapodás teljesítése hozhat, amihez a nagykövet szerint Kijev tartja magát, Moszkva és az általa támogatott erők viszont nem. Az amerikai diplomata úgy véli, hogy Ukrajna ma „a szabadság frontvonala Európában". Mint kifejtette, „nem hiszünk abban, hogy van fegyveres megoldás a válságra, de hisszük, hogy Ukrajnának jogában áll meg védeni a területét".
