A miniszterelnök minden valószínűség szerint a tavaly november végén Brüsszelben, az Európai Unió és Törökország között született megállapodásra gondolt. Az egyezség értelmében Ankara vállalta, hogy nem engedi tengerre szállni a török területen tartózkodó menekülteket. A törökök azt is vállalták, hogy miközben megerősítik a az égei-tengeri, valamint a görög és bolgár szárazföldi határ menti ellenőrzéseket, sokkal erőteljesebben fellépnek az embercsempészekkel szemben. Ankara arra is igent mondott, hogy 2016 elejétől visszafogadja azokat, akiknek menekültkérelmét elutasítják az Európai Unió területén.
A fenti vállalásokért cserébe az Európai Unió hárommilliárd eurót folyósít a törököknek az eurázsiai országban tartózkodó több mint kétmillió menekült ellátására. További ösztönző, hogy felgyorsítják a törökök vízummentes EU-s beutazásáról folytatott tárgyalásokat.
A múlt novemberi EU–török csúcs előtt Merkel különtanácskozásra hívta össze a „készségesek koalícióját". E kategóriába Németország mellett azon uniós tagállamok (Ausztria, Belgium, Franciaország, Finnország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Svédország) tartoznak, amelyek hajlandók lennének Törökországból befogadni a közel-keleti háborúk elől menekülőket.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a koalíció ülése előtt azt írta: információik szerint Merkel 400 ezer menekült önkéntes alapon történő átvételéről szerette volna meggyőzni partnereit. A brüsszeli találkozó után a német kancellár azt mondta, szűk körben nem beszéltek számokról vagy kvótákról, e kérdések a jövőre tartoznak, de akkor is kizárólag önkéntes alapú befogadásokról lehet szó. Hasonló elképzelést dolgozott ki a berlini központú kutatóintézet, az Európai Stabilitási Kezdeményezés, amelynek elgondolását a Népszabadság csütörtöki számában ismertettük.
Az állítólagos paktum felemlegetése azért is érdekes, mert kedden Budapesten tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter, s a vendéglátójával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tartott szívélyes légkörű sajtótájékoztatón ilyesmiről szó sem esett.
|
...ennek a török-szír határon, Kilisznél sorban álló kislánynak valószínűleg még nem
Osman Orsal / Reuters |
A „titkos német–török paktumról" először a Magyar Idők írt csütörtökön Orbán lillafüredi beszédére hivatkozva. A kormányközeli lap szerint az alkut eddig nem merték nyilvánosságra hozni, de Ankara most elérkezettnek látja az időt, hogy kikényszerítse a végrehajtást. A lényeg, hogy 400-500 ezer bevándorlót Törökországból az EU-ba hoznának, s kötelező erővel szétosztanák őket a tagállamok között.
Szijjártó Péter csütörtökön úgy finomította a dolgokat, hogy szárnyra keltek hírek arról, hogy az EU vagy annak néhány vezető tagállama Ankara felé olyan vállalást tett, miszerint Törökországból több százezer szír menekültet telepítenének be Európába. – Ha van ilyen törekvés, azt a leghatározottabban visszautasítjuk – mondta a külügyminiszter.
Mindenféleképpen utat fog keresni magának a tömeg
Szerdán 104 illegális migránst fogtak el Magyarország déli határain, míg az előző napon 72-en voltak. A szerb és horvát határszakaszon kiépített kerítés élesítése óta ezek kiugróan magas számok, hiszen több olyan nap is volt, amikor senki sem jutott át a drótakadályon. Az elmúlt hónapban viszont tíz alkalommal regisztráltak ötven vagy annál több határsértőt.
Ennek megfelelően a bíróságnak is egyre több dolga akad. Szegeden tavaly szeptember óta ezernél több emberrel szemben jártak el a határzár tiltott átlépése miatt, s míg korábban heti egy-két tucatnyi, az utóbbi időben már nyolcvan esetben született ítélet. Forrásaink szerint a korábbinál több határsértő vélhetőleg azon nem háborús övezetekből érkezők közül kerül ki, akiket nem engednek be Ausztriába. Ezt támasztja alá, hogy például indiai, nepáli és pakisztáni állampolgárokat is elfogtak a napokban. Egyszerűen fogalmazva: a migránsáradat hasonlatos az árvízhez, hiszen ha egy buzgárt valahol elfojtanak, a víz másutt keres utat magának.
Ezzel egy, a beosztása miatt nevét nem vállaló informátorunk szerint – akinek kutatási területe az újkori népvándorlás – hosszabb távon is számolni kell. Vagyis: a tömeg valahol utat fog keresni magának, és a gyengébb ellenállás felé veszi az irányt. Ami szerinte akkor jelent a számunkra nagy kockázatot, ha Nyugat-Európa azokat a migránsokat sem fogadja majd korlátlanul be, akik nyilvánvalóan háborús övezetekből érkeznek. A szakértő szerint ráadásul benne van a pakliban, hogy Törökország tényleg az európai kontinensre zúdítja a területén tartózkodó több mint másfél millió menekültet. De azt sem tartja kizártnak, hogy ezek az emberek a legfeljebb minimális létfeltételeket biztosító táborokat – amelyekben a sorsuk eléggé kilátástalan – a saját elhatározásukból fogják elhagyni, s indulnak tovább Európába. Magyarország számára tehát nincs más megoldás – véli –, mint a határok szigorú őrizete, mert aki egyszer bejutott, azt az eddigi gyakorlat alapján igen nehéz bárhová visszatoloncolni. (Lencsés Károly)
