galéria megtekintése

Orbán már nemzetközi szinten űzi a csúsztatást, Szijjártó nem is beszélt róla

39 komment


Dési András

Nincs semmilyen titkos német–török alku arról, hogy Törökországból több százezer szíriai menekültet hoznának Európába, és kötelező kvóták alapján osztanának el az Európai Unióban. Németország és nyolc másik tagállam nem zárja ki, hogy később átvennének szír menekülteket, de ezt szigorúan önkéntes alapon tennék.

Csúsztatás, mellélövés, a dolgok szándékos összekeverése – vérmérséklettől függően így lehet értékelni Orbán Viktor kijelentését, miszerint Angela Merkel német kancellár keddi ankarai látogatása nyomán továbbra is nagy a veszélye annak, hogy Brüsszel felől „kényszer-betelepítési kvóták" fenyegetik az európai embereket. – Ez a legnagyobb fenyegetés, amelyet a következő hónapokban ki kell védeni – jelentette ki a miniszterelnök Miskolcon.

Szír menekültek a Németországban, Mettmannban rendezett karneválon. Nekik sikerült...
Wolfgang Rattay / Reuters

Orbán hangsúlyozta, hogy nem német–török kétoldalú megállapodásról, hanem az EU és Törökország közöttiről van szó. Ez utóbbi egyezmény tartalmaz egy utalást arra, hogy az Európai Unió 400-500 ezer migránst „közvetlenül átemel" Törökországból – mondta, jelezve, hogy Magyarország tiltakozott ez ellen. Szerinte azért sem hozták nyilvánosságra e törekvést, mert több EU-tagállam úgy foglalt állást, hogy ezt csak nemzetállami alapon lehet végrehajtani, „kényszer erejű szétosztással" nem.

 

A miniszterelnök minden valószínűség szerint a tavaly november végén Brüsszelben, az Európai Unió és Törökország között született megállapodásra gondolt. Az egyezség értelmében Ankara vállalta, hogy nem engedi tengerre szállni a török területen tartózkodó menekülteket. A törökök azt is vállalták, hogy miközben megerősítik a az égei-tengeri, valamint a görög és bolgár szárazföldi határ menti ellenőrzéseket, sokkal erőteljesebben fellépnek az embercsempészekkel szemben. Ankara arra is igent mondott, hogy 2016 elejétől visszafogadja azokat, akiknek menekültkérelmét elutasítják az Európai Unió területén.

A fenti vállalásokért cserébe az Európai Unió hárommilliárd eurót folyósít a törököknek az eurá­zsiai országban tartózkodó több mint kétmillió menekült ellátására. További ösztönző, hogy felgyorsítják a törökök vízummentes EU-s beutazásáról folytatott tárgyalásokat.

A múlt novemberi EU–török csúcs előtt Merkel különtanácskozásra hívta össze a „készségesek koalícióját". E kategóriába Németország mellett azon uniós tagállamok (Ausztria, Belgium, Franciaország, Finnország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Svédország) tartoznak, amelyek hajlandók lennének Törökországból befogadni a közel-keleti háborúk elől menekülőket.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a koalíció ülése előtt azt írta: információik szerint Merkel 400 ezer menekült önkéntes alapon történő átvételéről szerette volna meggyőzni partnereit. A brüsszeli találkozó után a német kancellár azt mondta, szűk körben nem beszéltek számokról vagy kvótákról, e kérdések a jövőre tartoznak, de akkor is kizárólag önkéntes alapú befogadásokról lehet szó. Hasonló elképzelést dolgozott ki a berlini központú kutatóintézet, az Európai Stabilitási Kezdeményezés, amelynek elgondolását a Népszabadság csütörtöki számában ismertettük.

Az állítólagos paktum felemlegetése azért is érdekes, mert kedden Budapesten tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter, s a vendéglátójával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tartott szívélyes légkörű sajtótájékoztatón ilyesmiről szó sem esett.

...ennek a török-szír határon, Kilisznél sorban álló kislánynak valószínűleg még nem
...ennek a török-szír határon, Kilisznél sorban álló kislánynak valószínűleg még nem
Osman Orsal / Reuters

A „titkos német–török paktumról" először a Magyar Idők írt csütörtökön Orbán lillafüredi beszédére hivatkozva. A kormányközeli lap szerint az alkut eddig nem merték nyilvánosságra hozni, de Ankara most elérkezettnek látja az időt, hogy kikényszerítse a végrehajtást. A lényeg, hogy 400-500 ezer bevándorlót Törökországból az EU-ba hoznának, s kötelező erővel szétosztanák őket a tagállamok között.

Szijjártó Péter csütörtökön úgy finomította a dolgokat, hogy szárnyra keltek hírek arról, hogy az EU vagy annak néhány vezető tagállama Ankara felé olyan vállalást tett, miszerint Törökországból több százezer szír menekültet telepítenének be Európába. – Ha van ilyen törekvés, azt a leghatározottabban visszautasítjuk – mondta a külügyminiszter.

Mindenféleképpen utat fog keresni magának a tömeg

Szerdán 104 illegális migránst fogtak el Magyarország déli határain, míg az előző napon 72-en voltak. A szerb és horvát határszakaszon kiépített kerítés élesítése óta ezek kiugróan magas számok, hiszen több olyan nap is volt, amikor senki sem jutott át a drótakadályon. Az elmúlt hónapban viszont tíz alkalommal regisztráltak ötven vagy annál több határsértőt.

Ennek megfelelően a bíróságnak is egyre több dolga akad. Szegeden tavaly szeptember óta ezernél több emberrel szemben jártak el a határzár tiltott átlépése miatt, s míg korábban heti egy-két tucatnyi, az utóbbi időben már nyolcvan esetben született ítélet. Forrásaink szerint a korábbinál több határsértő vélhetőleg azon nem háborús övezetekből érkezők közül kerül ki, akiket nem engednek be Ausztriába. Ezt támasztja alá, hogy például indiai, nepáli és pakisztáni állampolgárokat is elfogtak a napokban. Egyszerűen fogalmazva: a migránsáradat hasonlatos az árvízhez, hiszen ha egy buzgárt valahol elfojtanak, a víz másutt keres utat magának.

Ezzel egy, a beosztása miatt nevét nem vállaló informátorunk szerint – akinek kutatási területe az újkori népvándorlás – hosszabb távon is számolni kell. Vagyis: a tömeg valahol utat fog keresni magának, és a gyengébb ellenállás felé veszi az irányt. Ami szerinte akkor jelent a számunkra nagy kockázatot, ha Nyugat-Európa azokat a migránsokat sem fogadja majd korlátlanul be, akik nyilvánvalóan háborús övezetekből érkeznek. A szakértő szerint ráadásul benne van a pakliban, hogy Törökország tényleg az európai kontinensre zúdítja a területén tartózkodó több mint másfél millió menekültet. De azt sem tartja kizártnak, hogy ezek az emberek a legfeljebb minimális létfeltételeket biztosító táborokat – amelyekben a sorsuk eléggé kilátástalan – a saját elhatározásukból fogják elhagyni, s indulnak tovább Európába. Magyarország számára tehát nincs más megoldás – véli –, mint a határok szigorú őrizete, mert aki egyszer bejutott, azt az eddigi gyakorlat alapján igen nehéz bárhová visszatoloncolni. (Lencsés Károly)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető