Az Adevarul szerint Orbán elszigetelődött az Európai Unión belül, és már csak azért is aggodalmat kelt, mert az egyetlen uniós vezető, aki kiváló kapcsolatokat ápol Putyinnal, miközben viszonya Brüsszellel fokozatosan romlik.
Orbán példaképét, Vlagyimir Putyint követi
Petru Filip, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke a lapnak nyilatkozva úgy vélte, Magyarország „veszélyes helyzetet teremthet". – Orbán Viktornak a nyilatkozataiban az ukrajnai magyar kisebbség védelmével kellene foglalkoznia, azaz e kisebbség kulturális jogaival. Ha ellenben az autonómia alatt etnikai alapú közigazgatási önrendelkezést ért, az veszélyes lehet. Romániának határozottan el kell zárkóznia ettől a megközelítéstől – fogalmazott a román politikus.
Serban Cioculescu biztonságpolitikai szakértő szerint Orbán nem tesz mást, mint követi példaképét, Vlagyimir Putyint. „Ez a nyilatkozat is az irredenta irányzatba illeszkedik. Ezeket a kijelentéseket ráadásul olyan körülmények között tette, amikor Ukrajna egy lépésre van a feldarabolódástól, Oroszország beavatkozása nyomán" – hívta fel a figyelmet az elemző. Úgy vélte, az időzítés nem véletlen: Orbán Viktor így próbálja a nevét és a politikai elképzeléseit a Putyinéhoz kötni.
Az elemző az Adevarul blogrovatában közölt külön cikkében „Medvegyev–Orbán doktrínáról" ír, amelynek célja „Románia stratégiai ostromzár alá vétele". Úgy vélte, Románia Lengyelországban találhat olyan partnerre, amely akar és képes a „körmére nézni" Orbán Viktornak.
Hasonló forgatókönyvet vázolt egy interjúban Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományi és Külkapcsolatok Intézetének igazgatója. A Cursdeguvernare.ro portálnak nyilatkozva úgy vélte: a térségben Románia jóformán az egyetlen euroatlanti szövetséges, amellyel számolni lehet, hiszen Bulgária „csaknem biztosan elveszett", egyfajta orosz hídfőként tartják számon, miközben Magyarország „az Európai Unió asztalához ültette Oroszországot".
„Román részről láthattunk nagyon sok kétbalkezességet, elhibázott nyilatkozatokat, de egyetlen arra utaló jelet sem, hogy a romániai politikai osztály valamely része Oroszország vagy Eurázsia felé venné az irányt. Remélem, hogy Romániát úgy tartják számon, mint bástyát, amelyet Oroszország nehezen tudna bevenni" – hangsúlyozta az elemző.
Dungaciu megdöbbenését fejezte ki annak kapcsán, hogy a nyugati, főleg a német sajtó „bűnösen hallgat arról, ami Magyarországon történik". Meglátása szerint azzal, hogy egy orosz vállalatra bízta a paksi bővítés kivitelezését, Orbán gyakorlatilag bevonta Moszkvát a közös uniós energiapolitikába.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke az Adevarulnak nyilatkozva hangsúlyozta: nem kell „feltalálni a meleg vizet", Orbán nem mondott semmi újat. Cáfolta, hogy a magyar kormányfő nyilatkozatának bármiféle köze volna Oroszország krími akcióihoz. Korábban Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is óvott a székelyföldi autonómia és az ukrajnai helyzet összekapcsolásától. Ezzel szemben Markó Béla, a szövetség korábbi elnöke igazat adott a magyar kormányfőnek.
– Ezúttal nemhogy bírálnám Orbán Viktort, hanem azt gondolom, neki és másoknak is el kell mondaniuk, hogy a dolgok nincsenek rendben – mondta Markó az Erdélyi Magyar Televízió hétvégi adásában.
