Önkéntesekkel az „agymosás” ellen
Nyugdíjas ügyvédek, újságírók és üzletemberek jelentkeztek önkéntes oktatónak abba a most induló francia programba, amelynek célja, hogy megakadályozza a francia muzulmán fiatalok radikalizálódását.
A feladatuk az lesz, hogy a francia köztársaság értékrendjéről beszélgessenek a diákokkal, és hogy meggyőzzék őket arról, hogy az alkotmányban is lefektetett világi állam elve nem azt jelenti, hogy abban nincs helye a muzulmánoknak. Még akkor sem, ha az iskolákban már tilos a vallási jelképek, köztük a fejkendő, a kipa vagy a nagyméretű kereszt viselése.
|
A múlt: kereszt és fejkendő egy iskolában
Reuters |
A program ötlete akkor merült fel, amikor kiderült, hogy egy évvel ezelőtt a Charlie Hebdo szatirikus lap elleni terrortámadást nem külföldiek, hanem Franciaországban született fiatalok követték el. „Egyre nagyobb a félreértés akörül, hogy mit jelent a világiság elve. Néhány diák az identitása elleni agresszív támadásnak érzi” – indokolta a döntést Najat Vallaud-Belkacem oktatási miniszter a The Guardiannek.
Az oktatási reformok középpontjában a világi állam elvének az átadása áll, ám közel sem egyértelmű, hogy mit jelent ez. – Eredetileg a katolikus egyház hatalma ellen jött létre a laikus államkoncepció, és a XIX. század során folyamatosan formálódott. Jogi kereteit az állam és az egyház szétválasztásáról szóló törvény adja – magyarázta lapunknak Rita Hermon-Belot, az École des Hautes Études en Sciences Sociales (EHESS), a Francia Társadalomtudományi Kutatási Központ vallástudományi központjának vezetője. A gond akkor kezdődött, amikor nagy számban kezdett a városokba özönleni a muzulmán vallású lakosság. Korábban szezonmunkások érkeztek, ám ma már családot is alapítanak, és ez új kérdéseket vet fel.
Komoly zavar van a világi állam fogalmának konkrét tartalma körül is, ami kérdésessé teszi, hogy mennyire lesz eredményes az önkéntes civilekre épülő program. – Ki lesz, aki kiképzi ezeket az embereket? Milyen kompetenciáik vannak? De a tananyaggal is baj van. Az rendben van, hogy elmondják a muzulmán diákoknak, hogy a világiság elve nem azt jelenti, hogy kizárják őket a társadalomból. Ám eközben az interneten téves ismeretek terjednek, amelyek gyakran ellentmondanak annak, amit az oktatók állítanak – mondta a szakértő. – Nem látom, hogy ezzel a programmal hogyan lehetne harcolni az agymosás ellen.
Tilos a kendő, a kereszt és a kipa
Az első kendővita 1989-ben tört ki, amikor a créteili középiskola igazgatója két diáklányt kiutasított az iskolából. Akkor az Államtanács úgy vélte, hogy a tanulóknak joguk van vallási meggyőződésüket kifejezésre juttatni, azonban tiszteletben kell tartaniuk mások szabadságát, és nem zavarhatják az oktatási tevékenység rendjét. A vallási jelképek viselését végleg 2004-ben tiltották be a francia állami iskolákban: tilos minden olyan jelkép viselése, amely feltűnően kifejezi a vallási hovatartozást. Ilyen például a fejkendő, a kipa és a nagyméretű kereszt.
