galéria megtekintése

Ollóval, késsel, üvegdarabbal csonkítják a lányokat

1 komment

NOL
NOL

Egyiptomban a házas nők 92 százaléka esett át genitális csonkításon – derült ki hivatalos helyi forrásokból. Az egészségügyi miniszter megkongatta a vészharangot.

Az Adel Adawy egyiptomi egészségügyi miniszter által nyilvánosságra hozott adatok szerint az országban a 15 és 45 év közötti házas nők megdöbbentően nagy arányban estek át genitális csonkításon, főleg vidéken, ahol a nők 95 százaléka csonkolt. A lányokat általában 9 és 12 éves kora körül metélik. Az eljárás harmadát orvosok végzik el, a többi esetben otthon hajtják végre a brutális, gyakran maradandó egészségkárosodással járó kaszabolást, ami egyébként 2008 óta büntetendő.

A nők körülmetélésének hagyománya bizonyos országokban szinte kiirthatatlan, nem ritkán az anyák, nagymamák ragaszkodnak hozzá, hisz ők is átestek rajta, s úgy hiszik, ez a dolgok rendje.  

Egy tavalyi felmérés szerint a házas nők 30 százaléka véli úgy, hogy tiltani kell ezt a gyakorlatot, de a megkérdezettek több mint fele vallási okokra hivatkozva szükségesnek tartja. Ez az oka annak, hogy Egyiptomban még ma is nagy számban metélik körül a kislányokat az idősebb női rokonok kívánsága szerint.

 

A körülmetélés nők esetében a külső nemi szervek (kisajkak, nagyajkak és nem ritkán a csikló) eltávolítását jelenti, de a szakszerűtlen, barbár kaszabolás gyakran a hüvelyben is kárt tesz. Az Egészségügyi Világszervezet csonkításnak nevez minden olyan eljárást, mely kárt okoz a nemi szervekben, s nincs orvosi indok rá. A csonkításra leggyakrabban a pubertás elején kerül sor, de szokás elvégezni teljesen fejletlen kislányokon, sőt, csecsemőkön is.

Egy arab nő az orvosnál. Nem mindenütt szakszerű az ellátás
Ismail Zetouny / Reuters

Sok kultúrában a nemi szervek megcsonkítását a nőiesség feltételének tekintik, a házasságra méltó állapotnak tartják, a nem csonkolt lányokat pedig tisztátalanságuk miatt nem veszik feleségül. Az eljárás célja valójában a nő szexuális gyönyörérzetének csökkentése vagy ellehetetlenítése, mellyel a szüzességet, illetve a házasság során a hűséget kívánják bebiztosítani.

Azon túl, hogy a nő számára a megcsonkítás lehetetlenné teszi a nemi élet élvezetét, a közösülést fájdalmas, kínzó aktussá teszi, s szülési komplikációkat is okoz vagy meddővé tesz – ellentétben azzal a nézettel, hogy a körülmetélt nők termékenyebbek.

A vágást rendszerint ollóval, konyhakéssel, borotvapengével vagy üvegdarabbal végzik el, s nem használnak semmilyen érzéstelenítést vagy fertőtlenítést.

Egy iraki nő csecsemőjével. Vajon a kicsinek sikerül elkerülnie a csonkítást?
STRINGER / Reuters

Becslések szerint a világon 125 millió nemi csonkításon átesett nő és lány él, és évente 3 millióval nő a számuk. A gyakorlat különösen elterjedt egyes afrikai, közel-keleti és ázsiai országokban, de Nagy-Britanniában is mintegy 23 ezer nőn végzik el évente – írja a Daily Mail.

Az Equality Now nevű emberi jogi szervezet által az év elején publikált adatok szerint a világon minden negyedik genitális csonkítást túlélő nő egyiptomi. Azonban nem éli túl mindenki az eljárást. A megcsonkított gyereklányok halálának oka elvérzés vagy a sebeik elfertőződése.

Néhány esetben azonban már felléptek a csonkításokban segédkezők ellen. Idén ítéltek el két év börtönbüntetésre hazájában egy egyiptomi orvost, Raslan Fadlt, akit a 13 éves Sohair el-Batea haláláért tettek felelőssé. A kislány a genitális csonkításba halt bele, amit az orvos végzett el rajta. A lányt képviselő ügyvédek az ítéletet a női jogok diadalának nevezték.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.