Olimpia a politikai összeomlás árnyékában
Pár hónappal a riói olimpia előtt az összeomlás szélére került a brazil politikai rendszer. A kormányzat és a mögötte álló baloldal puccsot kiált, míg az ellenzék korrupcióval és a hatalommal való visszaéléssel vádolja Dilma Rousseff elnök asszonyt és elődjét, a Lulaként emlegetett Luiz Inacio Lula da Silvát.
Nincs ember, aki megmondaná, rendben le lehet-e majd bonyolítani Rio de Janeiróban a nyári olimpiát. Brazília két, egymással egyre hevesebben szembenálló táborra szakadt: a fehér középosztály, amelyet váratlanul és nagyon hátrányosan ért a gazdasági válság, óriási tömegtüntetéseken követeli a baloldali elnök leváltását. A nemzeti színekbe öltözött felvonulók ezen a hétvégén már erős ellenállásba ütköztek, a hatalmon lévő Munkáspárt is mozgósította híveit. Az általában a szegényebb rétegekből kikerülő, vörös pólókban demonstrálók között feltűnően sok a fekete arc. Bár Brazília már szakított a rasszista múlttal, a politikai küzdelemnek ilyen vetülete is van.
|
| Fotó: Roosevelt Cassio / Reuters |
Az elmozdítására irányuló törvényhozási eljárással hadakozó Dilma Rousseff kabinetjébe emelte volna Lulát. A miniszteri poszt egyrészt átmenetileg megóvta volna az exelnököt az ellene is folyó korrupciós vizsgálattól. De Lula tekintélyével és ma is remek politikai kapcsolataival segíthette volna az államfőt. Lula beiktatása ellen több millióan vonultak az utcára, a demonstrációk erőszakba torkolltak.
A feszültséget tovább fokozta a Rousseff elleni küzdelem élharcosa, Sergio Moro bíró által nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés, amely azt támasztja alá, hogy a Petrobras állami olajvállalat körül kirobbant korrupciós botrányban érintett Lula új kinevezésével az exelnöknek egérutat akartak adni. A kormányzat tagjai felett ugyanis kizárólag a legfelsőbb bíróságnak van hatásköre, így a miniszteri mandátum a jelenleg zajló vizsgálatok felfüggesztését eredményezte volna. Egy másik bíró, Itagiba Catta Preta Neto végül megtiltotta, hogy Lulát a vizsgálat lezárása előtt miniszterré nevezzék ki.
|
| Fotó: Ricardo Moraes / Reuters |
A végzés alapjául is szolgáló kiszivárogtatás legitimitása meglehetősen kétséges. Míg Lula telefonját jogosan hallgatták le, a nyilvánosságra került hanganyagban az elnök asszony is hallható, akit viszont csak a legfelsőbb bíróság engedélyével lehetne megfigyelni. Ráadásul a lehallgatás a bírói engedély után is folytatódott, ami újabb aggályokat vet fel. A kormány pártját fogók ezért a rendőri és bírói szervek lépéseit, a jogállam elleni nyílt támadást és az 1985 óta tartó demokratikus éra végét emlegetik. Tény, hogy mindkét említett bíró nyíltan kormányellenes álláspontot képvisel.
A Dilma-pártiak a média elfogultsága miatt is aggódnak: ez szerintük kulcseleme a puccskísérletnek. A Rede Globo brazíl médiahálózat korábban nyilvánosan elismerte, hogy annak idején támogatta az 1964-es katonai puccsot, amelyet több mint húsz éven át tartó katonai diktatúra követett. – Tegnap Belo Horizontéban ötvenezren vonultak az utcára a kormány mellett, és a Globo ezt meg sem említette – mondta a Népszabadságnak Helder Quiroga, a fiatalokkal foglalkozó ONG Contato civil kezdeményezés vezetője.
|
| Fotó: Paolo Whitaker / Reuters |
Az ellenzék szerint azonban a kialakult helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség. – Brazíliában fegyverek nélkül vívott háború zajlik – fejtette ki lapunknak Renan Santos, a Szabad Brazíliáért Mozgalom aktivistája, hozzátéve, Moro döntése megalapozott, mivel Rousseff a hatalmával visszaélve próbálta manipulálni a bíróság munkáját. A felek álláspontja tehát egyelőre kibékíthetetlennek tűnik, miközben öt hónap múlva az egész világ Brazíliára figyel majd.
