Obama visszaszólt Trumpnak, aki odavan Putyinért
Megfelelő „díszletek” között tartották szerda este az amerikai elnökjelöltek nemzetbiztonsági témájú fórumát. Donald Trump és Hillary Clinton New Yorkban, a múzeummá alakított Intrepid repülőgép-hordozón igyekezett meggyőzni a hallgatóságot és a tévénézőket arról, hogy helyt állna az amerikai hadsereg főparancsnokaként.
Nem egyszerre léptek a színpadra, mert a hosszas egyeztetések alapján kialkudott menetrend szerint arra először a szeptember végi vitán kerülhet majd csak sor. Egymást követően válaszoltak a kérdésekre, mindketten harminc-harminc percen át. A veteránok egyik szervezete által rendezett esemény még így is bizonyos mértékig a három elnökjelölti tévévita főpróbája volt – és megmutatta, milyen nagy a különbség Clinton és Trump szereplése és stílusa között.
|
| Fotó: Mike Segar / Reuters |
A republikánus jelölt már szerda reggel előkészítette a terepet azzal, hogy kijelentette, növelné a hadsereg létszámát, eszköztárát és költségvetését is. A terveiben plusz kilencvenezer katona, 75 új hadihajó és több tucat új harci repülőgép szerepel. A New York Times által megkérdezett szakértők szerint mindez évente legalább 90 milliárd dollárba kerülne. Trump ezt elmondása szerint úgy teremtené elő, hogy beszedné a be nem fizetett adókat, csökkentené a pazarlást és karcsúsítaná a szövetségi kormányt. Eltörölné a katonai költések felső korlátját. A pazarlás visszafogásával már sokan próbálkoztak – jelentős eredmény nélkül. A költségvetési limitről 2013-ban kétpárti megállapodás született, kevés rá az esély, hogy ezen változtatna a kongresszus.
Trump ismét közölte, hogy elnöksége első harminc napjában letenné az asztalra az Iszlám Állam (IS) legyőzésének tervét. Korábban azt mondta, ezt ő dolgozná ki, most pedig azt, hogy a „tábornokai", majd arra utalt, hogy a neki nem tetsző tábornokoktól megszabadulna. Ezt nem teheti meg, és mint arra a The Washington Post rámutatott: nincs tisztában azzal, egy elnök mit tehet meg és mit nem.
Trump ismét elmondta, csodálja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akit szerinte az oroszok 82 százaléka támogat és „nagyszerűen kezében tartja" az ügyeket és jobb vezető az amerikai elnöknél. Erre Barack Obama Laoszból azzal reagált: Trump őt minden kijelentésével arról győzi meg, hogy nem alkalmas elnöknek. Hazafiatlan, sértő, ijesztő és veszélyes – ítélte el később a maga részéről Clinton Trumpnak a Putyint ajnározó kijelentéseit.
|
| Fotó: Brian Snyder / Reuters |
Clintont a moderátor bő tíz percen át csak az e-mail-botrányáról kérdezte, ezután tért át a nemzetbiztonságra. A demokrata jelölt elmondta, hogy elnökként támogatni fogja Amerika muzulmán szövetségeseit a Közel-Keleten, ám nem küldene szárazföldi csapatokat sem Irakba, sem Szíriába (Clintont sokan kritizálják amiatt, hogy 2003-ban szenátorként megszavazta az iraki háborút). Sokkal több részlettel szolgált, mint republikánus versenytársa, aki ismét nem fejtette ki, hogyan kivitelezné bombasztikus ígéreteit. Clinton ismertette, milyen mentális egészségügyi programot indítana a veteránoknak, s hogyan segítené elhelyezkedésüket.
A moderátor bukta a legnagyobbat
Botrányosan teljesített a vita moderátora, az NBC tévécsatornánál dolgozó Matt Lauer – szól a szakma egyöntetű ítélete egy nappal a fórum után. Élesen bírálták amiatt, hogy Clintonnál az idő egyharmadát az
e-mail-botránnyal töltötte, és amiatt is, hogy a demokrata jelöltnek többször is a szavába vágott. Ezt Trumppal nem tette meg. Azért is kereszttűzbe került, mert szó nélkül hagyta Trump kijelentését, miszerint ő sohasem támogatta az iraki háborút. Ez bizonyítottan nem igaz, ám Lauer nem kérdezett vissza és nem is javította ki a republikánus jelöltet.
